Schmitt Pál köztársasági elnök a minap nagyköveti megbízólevelet adott át a Canberrába települõ Sikó Annának. A hölgy dolga lesz felvenni a diplomáciai kapcsolatot néhány, hazánk számára hirtelenjében kiemelten fontossá vált apró szigetállammal.
A külügyi tárca szerint Sikó Anna tapasztalt, ismeri a területet, és szeptemberben már el is foglalja állomáshelyét.
Diplomáciai jártasságnak mi nem leltük nyomát. Viszont világossá vált: mostanáig Sikó volt annak az ismert – oktatással, vizsgáztatással és utaztatással is foglalkozó – budapesti nyelviskolának a vezetõje, amely a tavalyi kormányváltás után számos jelentõs állami megrendelést kapott. Szerzõdött például az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértõi Intézettel, és laphírek szerint a médiahatósággal.
Sikó iskolájának védjegye az úgynevezett “kommunikatív oktatás”. Az intézményt gyakran emlegetik Fidesz-közeliként, noha a párthoz semmi köze – az új nagykövet nem a pártban, hanem kurátorként a Széll Kálmán Alapítványban volt meghatározó ember. Ugyanakkor tény, hogy a 2003-ban létrehozott alapítvány mára vált “tényezõvé”, több tagja is magas állami pozíciót kapott, az alapítványt megálmodó Csák János például londoni nagykövet lett.
A mostani kinevezés szempontjából érdekes, hogy a kuratórium tagja volt Martonyi János külügyminiszter is.
Alapszakmájából adódóan Sikó Annának egyébként vélhetõen nem jelent majd
gondot szót érteni Szamoával, Kiribatival, Palauval, Nauruval,
Vanuatuval, Tuvaluval, Tongával, a Marshall-szigetekkel, a
Salamon-szigetekkel, Mikronéziával és Pápua Új-Guineával.
“Jelentõsen elõsegítheti Magyarország nemzetközi törekvéseinek támogatottságát különbözõ nemzetközi szervezetekben, például az ENSZ-ben, ha diplomáciai kapcsolatokat létesít a dél-csendes-óceáni szigetvilág államaival” – fogalmazott a Külügyminisztérium, amely szerint a “gesztusértékû lépés nem terheli a magyar költségvetést.” Ugyanakkor a Blikk minapi számításai szerint pusztán a repülõutak 14 millió forintba kerülnek.
Sikó Anna következõ hetei minden bizonnyal rohanással telnek: a szigetekre eljutni nem egyszerû, a megbízóleveleket személyesen kell átadnia, a Magyarországnak oly fontos ENSZ-szavazás pedig októberben lesz.
Tonga egyébként legutóbb akkor került be a világ hírfolyamába, amikor egy tekintélyes brit orvosi folyóirat az elhízás veszélyeirõl értekezett. A The Lancet által ismertetett tanulmány szerint ugyanis a sziget világelsõ ebben a tekintetben: Japánban és Kínában minden húsz nõbõl egy elhízott. Ezzel szemben Hollandiában tízbõl egy, Ausztráliában négybõl egy, a Tonga-szigeteken pedig tízbõl hét nõ küzd ezzel a problémával.
