Kilenc pontban foglalta össze az MSZP devizahitelesek megsegítésére vonatkozó javaslatait hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Szekeres Imre, a szocialisták gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője.
Állítsák fel az állami eszközkezelőt!
Az ellenzéki párt kezdeményezi, hogy szeptember 30-ig állítsák fel az állami eszközkezelőt, amelynek segítségével megvennék a nem menthető adósok lakásait. Ezeket az ingatlanokat ezután önkormányzati kezelésbe adnák, így lakóik azokat szociális bérlakásként bérelhetnék. Emellett a hitelüket fizetni nem tudók számára állami bérlakásokat biztosíttatnának azokon a településeken, ahol a lakásállomány ezt lehetővé teszi.
Hozzanak létre közös ingatlanalapot!
Szekeres Imre közlése szerint a hitelüket fizető, de a megemelkedett részleteket finanszírozni már nem tudó adósok számára a bankok bevonásával hoznának létre egy közös ingatlanalapot. Ezekben az esetekben a tulajdonjog bérleti vagy lízingdíjjá változna. A pénzintézetek ebben az esetben lemondanának az ingatlan értékét meghaladó követelésükről vagy az ingatlan értékének várható növekedésétől tennék függővé azt – tette hozzá.
Ezeket az intézkedéseket a bankadóból befolyó összeg egy részéből finanszíroznák – mondta Szekeres Imre, aki egy kérdésre válaszolva közölte, a szakértők 15 és 30 milliárd forint közötti összegre becsülik ezeknek az intézkedéseknek a várható költségeit.
Vállaljanak át a törlesztőrészből a munkaadók!
Az MSZP további javaslata értelmében a munkáltatók önkéntes alapon átvállalhatnák alkalmazottaik törlesztéséből a 180 forint/frank feletti részt. Az ellenzéki párt szakpolitikusa hangsúlyozta, hogy ezt az összeget közvetlenül a bankokhoz utalnák, nem fizetnének utána járulékot vagy adót, illetve költségként elszámolhatnák. Ezt nem béremelés helyett, hanem annak kiegészítéseként adnák – fejtette ki.
Vezessék be a magáncsőd intézményét!
Emellett ismét kezdeményezik a magáncsőd intézményének bevezetését, valamint kártalanítási és hitelezési tervet készíttetnének, amelyet az Országgyűlés is megtárgyalna.
Ezzel párhuzamosan a parlament három, az ügyben érintett bizottsága áttekintené az eddigi hitelezési, árverezési és behajtási gyakorlatot – folytatta Szekeres Imre, hozzátéve: azt is kérik, hogy kezdődjön tárgyalás a bankszövetséggel, a bankfelügyelettel és a Magyar Nemzeti Bankkal a hitelezési folyamat visszamenőleges vizsgálatára.
Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy ha szeptember 30-ig feláll az eszközkezelő, akkor ezt követően október 31-ig le lehet bonyolítani a vizsgálatokat és a tárgyalásokat, a döntéseket pedig a költségvetés elkészítése előtt, vagyis novemberben meg lehet hozni.
Egy másik kérdésre azt felelte, bízik abban, hogy a kormánypártok elfogadják a javaslataikat. Hozzátette, ha a kabinet áll elő ugyanilyen vagy hasonló elképzelésekkel, az MSZP azokat is támogatni fogja.
A Fidesz és az MSZP egymásra mutogat
A kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság közleménye szerint a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány korlátozta, majd megszüntette az adókedvezményt, szűkítette a hitelplafont, csökkentette a kamattámogatást, vagyis gyakorlatilag eltörölte a lakáshitelezési kedvezményeket azzal az indokkal, hogy az otthonteremtők “sokba vannak az államnak”.
Hozzátették, hogy “hála” a szocialistáknak, 140 szeresére nőtt a lakosság deviza-lakáshitele, és kitermelődött az ország egyik legsúlyosabb szociális, gazdasági és pénzügyi problémája.
Az MSZP közleménye szerint, amelyben a kormány közleményében megfogalmazottakra reagált, a devizahitelesekre vonatkozó javaslataik azért nem késhettek el, mert a problémák az elmúlt egy évben keletkeztek, “leginkább a Fidesz gyalázatos hazugságai” miatt, amelyek eredményeként elszabadult a svájci frank árfolyama.
Hozzáteszik, hogy Járai Zsigmond még a Magyar Nemzeti Bank elnökeként “a szocialista kormányok sokszori kérése ellenére sem volt hajlandó a forintot a helyén kezelni, így minden magyar kölcsönt kereső számára a svájcifrank-alapú hitelek lettek a legkedvezőbbek”.
A Jobbik államilag ellenőrizné a rendszert
Hétfőn a Jobbik is előállt a maga javaslatával: ők azt szeretnék, ha a devizahitelezés teljes rendszerét állami ellenőrzés alá vonnák.
Z. Kárpát Dániel elképzelésüket ismertetve azt mondta, hogy az adósságtömeg a kereskedelmi bankoktól körülbelül 50-70 százalékos töredék áron kerülne át egy nemzeti kríziskezelő ellenőrzése alá.
Szerinte ez a bankoknak azért érné meg, mert ha a hitelek 30-40 százaléka bedől, akkor soha nem jutnak a pénzükhöz. Úgy látja, az államot sem érné érdemi kár, mert az adósok neki törlesztenének, csak már “emberbarát futamidővel, emberbarát részletekkel, egyedi áttárgyalási lehetőséggel”.
Az ellenzéki képviselő, aki mellé egy a lakáshitelük miatt az öngyilkosságot választók sorsát szimbolizáló hullazsákot helyeztek el, úgy fogalmazott, ha a kormány nem tesz semmit az ügyben, akkor azzal vállalja annak felelősségét, hogy tragédiák tucatjai következhetnek be.
