Fogy az oxigén a Mol körül, a magyar olajvállalat papírja elkezdett zuhanni, a tegnapi záróárhoz képest jelenleg csaknem 4 százalékos mínuszban van. Az eladók főleg a külföldi hedge fund-menedzserek, akik sokkal érzékenyebben reagálják le a politikai kockázatokat, mint az ilyen ügyekhez már hozzáedződött régióbeli befektetők – fejtette ki kérdésünkre Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Az elemző emlékeztetett, hogy miután májusban az állam megvásárolta a Szurgutnyeftegaz 21,2 százalékos Mol-pakettjét, az árfolyam szárnyalt, 24 ezer forint felett is járt, jó ideje azonban folyamatos a lejtmenet.
Először az olajárak esése gyengítette a papírt, aztán azok a horvát sajtóban megjelent vádak, miszerint Hernádi Zsolt Mol-vezér 10 millió eurót adott Ivo Sanader volt horvát miniszterelnöknek azért, hogy hozzásegítse a magyar vállalatot az INA menedzsmentjogaihoz. Most azonban a volt titkosszolgák lekapcsolása mögött is a magyar olajvállalattal kapcsolatos ügyleteket sejt a sajtó, a Népszabadság értesülései szerint pedig a horvátok felajánlották, hogy az általuk később átadandó bizonyítékok és a később megadandó kérdések alapján Magyarországon hallgassák ki gyanúsítottként a Mol-vezért.
A piac csak találgat
A Mol papírja a fenti események hatására jelenleg a 20 ezer forintos határ környékén mozog, ám Kuti Ákos szerint, ha enyhül a nyomás a Mol körül, akkor néhány napon belül visszakorrigálhat az ár. Az elemző szerint a piac széttárja a kezét, egyelőre csak megalapozatlan pletykák keringenek a befektetők között a Mollal kapcsolatban, Hernádi Zsolt lehetséges leváltásától a bizonytalan kimenetelű horvát belpolitikai viszályokig. Horvátországban novemberben választások lesznek, így nehéz megjósolni, hogy vajon a Mol körüli horvát hisztéria csak a választásoknak szól-e, vagy más áll a háttérben. Az időzítés ugyanis nem lehet véletlen, mint ahogy azt a Financial Times régiós tudósítója is felvetette. Részben a hathatós magyar segítségnek köszönhetően lezárták Horvátország csatlakozási tárgyalásait, déli szomszédunk EU-s tagsága eldöntött tény, ugyanakkor még nem tag, így nem köteles nyilvános vita során elszámolnia azzal, hogyan viselkedik a Mollal.
Az eddigi horvát akadályfutás legrosszabb kimenetele a Mol számára az lenne, ha valamilyen módon a horvát fél felmondaná a Mollal 2009-ben kötött menedzsmentszerződést, amellyel a magyar vállalat átvehette az irányítást a horvát olajtársaság felett. „Ezt annyira nem tartom valószínűnek, hogy ezzel a forgatókönyvvel nem is számolunk” – válaszolt kérdésünkre az Equilor elemzője.
Orbán is megszólal
A Mol körüli legfrissebb eseményekre már a magyar politika is reagált, az ügyhöz ma délelőtt Strasbourgban egy sajtótájékoztatón Orbán Viktor is hozzászólt. „A magyar állam határozott tulajdonosi álláspontja az, hogy a Mol és az INA közötti szerződés semmilyen módosításához nem járul hozzá” – jelentette ki a magyar miniszterelnök, aki a Népszabadság értesüléséhez egy újságírói kérdésre annyit fűzött hozzá, hogy „a vádakat ismerjük, nem tekintjük kormányközi kérdésnek, a vádak tisztázása a bűnüldöző szervek feladata”.
A Népszabadság értesüléseit időközben egyébként cáfolta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kommunikációért felelős államtitkársága, sőt, azóta a horvát igazságügyi minisztérium is. Horvátország nem terjesztett elő kiadatási kérelmet, amit az Európai Kiadatási Egyezmény alapján tehetne meg.
Pánczél Andrea, a Mol kommunikációs vezetője az fn.hu kérdésére megerősítette, hogy nem kapott Hernádi Zsolt hivatalos értesítést arról, hogy Horvátország jogsegély keretében kérte volna a Mol elnök-vezérigazgatójának előzetes kiadatását.
