Bár a július a szokottnál barátságtalanabb idővel köszöntött be, borúra nem csak az égiek adnak okot, hanem a kormány is, amely „igencsak földi gondokat zúdított az emberek nyakába az év legmelegebb hónapjával” – tudatta a szocialista Korózs Lajos.
Az ellenzéki politikus közleménye szerint a „sajtószabadság-ellenes médiatörvény beélesedése, a szociális háló továbblyuggatása, a gyógy- és utazási kedvezmények felszámolásának újabb állomása jelzi: szomorú július köszöntött az országra”.
Az MSZP elnökségi tagja úgy véli, hamis Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár sikerjelentése, amely szerint „a kormány alapvetően valamennyi, a Széll Kálmán Tervben, illetve máshol tett vállalását teljesítette, amelynek határideje július 1-én járt le”. Szerinte az igazság ezzel szemben az, hogy ha a kormány valamennyi, a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegét sújtó intézkedését még a tavalyi választások előtt nyilvánosságra hozta volna, közelébe sem került volna a kétharmadnak.
Július elsejével ugyanis megszűnik a passzív táppénz intézménye, s bár a táppénzjogosultságok egyre csökkennek, a járulékfizetési kötelezettség „érdekes módon” nem változik és továbbra sem tudni, mennyivel óhajtja lerövidíteni a munkanélküli ellátás idejét a kormány. Ugyancsak megszűnik az 55 év felettiek utazási kedvezménye a MÁV járatain. Megszűnik a kilakoltatási moratórium, így – nemzeti eszközkezelő híján – mától sok ezer, önhibáján kívül bajba került devizahiteles család veszítheti el az otthonát.
Megszűnik vagy jelentősen csökken több száz, elsősorban időseket gyógyító készítmény ártámogatása, miután a kormányzati gyógyszerkassza-fúró akció újabb szintre lépett. Megszűnik a kormány tevékenységéről reális képet festő ellenzéki sajtó védettsége, így mától minden újság, hírportál büntethető, amely nem a Fidesz-KDNP mantrát „tolja”.
Eközben a szintén júliusra ígért, a gazdaságélénkítést célzó és csökkenő foglalkoztatás állapotát javító törvények közül egyetlen egy sem lépett életbe. Erős a tehát gyanú, az év legmelegebb hónapját a közeljövőben egyre forróbb idők követik. Ötven szakszervezetnél tegnap óta narancsriasztás van érvényben… – írja Korózs Lajos.
A kormány persze másként látja
A szocialistákkal ellentétben Kovács Zoltán azt emelte ki, hogy a kormány döntéseinek köszönhetően júliustól érvényesíteni lehet azokat az intézkedéseket, amelyek fő célja az ország elmúlt években megnövekedett adósságállományának csökkentése. Kovács Zoltán egyebek mellett emlékeztetett a gyógyszerfinanszírozás és a táppénz rendszerének átalakítására, a lakosság rezsiköltségeinek befagyasztására, valamint a vállalkozások adminisztrációs terheinek kezdődő csökkentésére is.
Az államtitkár is megismételte, hogy az államadósság az ország legnagyobb ellensége, amely ellen fel kell venni a harcot, hiszen minden szempontból akadályozza Magyarország felemelkedését. Kovács Zoltán szerint rendkívül intenzív munkát végeztek, a Széll Kálmán Tervvel összefüggésben 21 munkacsoport összesen 90 alkalommal tanácskozott az elmúlt hetekben a tervezett intézkedések előkészítéséről.
Kovács Zoltán a július elsejéig életbe lépő intézkedéseket kifejtve a rezsiköltségek befagyasztására is emlékeztetett. Kiemelte: a kormány minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel fellép a rezsiköltségek kordában tartása mellett, szerinte ezt szolgálta a január 1-jén életbe lépett új gázszabályozás, illetve a villamosenergia és a földgáz árának megállapításáról szóló rendeletek július 1-jén életbe lépett módosításai is. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány a vízdíjak területén az idén még nem tudja érvényesíteni ezen szándékát a közművek korábbi privatizációja, illetve nagy száma miatt.
Az államtitkár fontosnak nevezte a táppénzszabályok módosítását, amivel július 1-jétől megszűnik a passzív táppénz, emellett felére, ötezer forintra csökken a táppénz napi összegének maximuma, valamint a több mint tizenöt napja táppénzen lévőknek lehetősége lesz soron kívüli egészségügyi ellátásra. Felidézte továbbá, hogy a kormány az elmúlt időszakban elfogadta a Semmelweis Tervet, amely rugalmas módon adhat választ az egészségügy finanszírozásának rendbetételére.
Kiemelte: csütörtökön lezárult a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentéséről szóló egyeztetés, így hamarosan életbe léphetnek azok az új szabályozások amelyekkel a kormány a következő években összesen 500 milliárd forinttal kívánja csökkenteni a bürokratikus költségeiket. Az államtitkár szerint ehhez a ponthoz kapcsolódik az új közbeszerzési törvény, amelyet július 11-én fogadhat el az Országgyűlés. Kovács Zoltán a jelenlegi törvénynél egyszerűbb, átláthatóbb, rövidebb, illetve a kis- és középvállalkozásokat jobban támogató szabályozásként értékelte a parlamenti képviselők szavazatára váró javaslatot.
Az államtitkár tájékoztatása szerint csütörtökön lezárult az önkormányzati törvényről szóló szakmai és önkormányzati egyeztetés, így annak koncepciója még a nyáron a kormány elé kerülhet. A szimbolikus jelentőségű lépések közé sorolta a kormányzatban dolgozó politikusok szabadságának rövidítését, illetve fizetésük az államadósság csökkentése érdekében történt mérséklését. Kovács Zoltán a lakásárverezési moratórium pénteki megszűnésére is felhívta a figyelmet, ami szerinte nem jelenti azt, hogy a kormány szabadjára engedné a hitelezőket, hiszen az árverezésre létrehozott kvótarendszer értelmében az idén csak az értékesíthető lakások egy százaléka kerülhet piacra. Az árfolyamrögzítés várhatóan augusztus közepén lép életbe – fűzte hozzá.
Hétfőn egyeztetnek a szakszervezetekkel
A közfoglalkoztatásról szólva elmondta, a kormány május 24-én fogadta el munkatervét, amely megvalósítása szeptemberben kezdődhet, azzal a céllal, hogy 300 ezer közfoglalkoztatott lehetőséget kaphasson visszatérni a munkaerőpiacra.
Kovács Zoltán megjegyezte, a kormány július 4-én, hétfőn tárgyal a szakszervezetekkel a korengedményes nyugdíj átalakításáról. A kabinet egy olyan fenntartható rendszert szeretne létrehozni, amelyben tisztázni szeretné mi tekinthető nyugdíjnak, és mi szociális, vagy más típusú ellátásnak. A korengedményes nyugdíjhoz a közigazgatásban dolgozók mellett a fegyveres testületeknél dolgozók életpálya-modelljének július végéig várható kidolgozása is hozzátartozik – fejtette ki.
Az államtitkár az 55 év felettiek 20 százalékos vasúti kedvezményének péntektől történő megszüntetésére vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, a nyugdíjasokat érintő kedvezmények nem változnak a jövőben. Az esetleges további változtatásokról pedig nem a kormánynak, hanem a vasúttársaságnak, illetve az azt felügyelő miniszternek kell döntenie.
Így is változhatott volna az életünk
A bűvös dátum kapcsán az fn.hu pártállástól függetlenül gyűjtötte össze, mit is ígért a kormány. A tervek többsége csúszásban van, a Széll Kálmán Terv néhány pontjáról egyelőre semmi biztosat nem tudni. Ha veszélyben a terv, veszélyben a Brüsszel felé vállalt hiánycél is, de persze több tétel is akad, amit terv szerint végrehajtottak. Az mindenesetre biztos, hogy életünk nem fordul akkorát július elsejétől, mint ahogy azt a Széll Kálmán Terv hónapokkal korábban megjósolta.
