Mesterházy Attila, az MSZP elnöke azt mondta, a közvetlen hangulatú, nyitott beszélgetésen ő maga, politikustársa, illetve a civil szervezetek képviselői szóba hozták a médiatörvényt, az alkotmányozást, „a fékek és ellensúlyok kiiktatását”, a jogállam és a jogbiztonság sérelmét, „a demokratikus értékek lábbal tiprását”, továbbá kitértek a cigányság helyzetére, a rasszista megnyilvánulásokra, illetve felvetették azt, hogy a kormány visszaél kétharmados parlamenti többségével.
Mesterházy és Schiffer András elmondása szerint is „nagyon felkészült volt” Clinton a médiatörvény, illetve a sajtószabadság ügyében és arra biztatta a civil szervezeteket, hogy folytassák munkájukat az emberi jogok, a demokrácia, a jogállam erősítése érdekében.
Nézze meg Clintonék látogatását a galériában! (Fotó: Neményi Márton/fn.hu)
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője úgy fogalmazott, a külügyminiszter tudatában van azoknak a problémáknak, amelyek a fékek és ellensúlyok lebontásával, illetve a parlamentet korlátozó különböző szabályokkal kapcsolatosak.
Amíg egy kormány demokratikus választásokon leváltható, addig nem lehet a demokrácia megszűnéséről beszélni – mondta az amerikai külügminiszter. Utalást tett arra is, hogy a kormányzat kétharmados parlamenti többsége szabad választások eredménye – tájékoztatott az ellenzéki politikus.
Hillary Clinton jelezte: a magyar demokrácia szempontjából kulcskérdés, milyen lesz a választási rendszer, fennmarad-e a lehetősége annak, hogy a magyarok szabad, tisztességes választásokon kinyilváníthassák akaratukat, esetleg azt a szándékukat, hogy másik kormányt akarnak.
Schiffer András elmondta: a beszélgetésen megemlítette a magyar-kínai kapcsolatok kérdését, jelezvén, hogy aggodalommal tölti el „ez a fajta magyar közeledés Kína felé”, nem lehet az egyetemes emberi jogi elveket pusztán gazdasági érdekek oltárán feláldozni. Hillary Clinton ezzel kapcsolatban jelezte, ezzel a problémával nem csak Magyarország szembesül.
Hillary Clinton hét emberrel konzultált. A találkozón a két ellenzéki politikuson kívül részt vett Bajnai Gordon volt kormányfő, a Haza és Haladás Alapítvány vezetője, továbbá Mészáros Antónia, a Minőségi Újságírásért Alapítvány elnöke, Molnár Péter, a Közép-Európai Egyetem médiakutatója, valamint Földes Ádám, a Transparency International és Réthy Kinga, a Nyílt Társadalom Intézet képviseletében. A találkozót zárt ajtók mögött tartották.
A találkozó előtt, a Tom Lantos intézet megnyitóján Martonyi János külügyminiszter arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak és Magyarországnak egyaránt felelőssége, hogy elérje, a világon mindenütt garantált legyen az emberi jogok érvényesülése. Az, hogy a Tom Lantosról elnevezett intézet megnyitását egy szabad és demokratikus országban ünnepelik, hatalmas eredmény – vélekedett. Mint mondta, az egykori politikus neve a legjobb garancia arra, hogy az intézet teljesíti a vállalt célokat, elkötelezett a demokrácia, az egyéni és a kollektív emberi jogok védelme mellett.
Balogh András volt thaiföldi nagykövet szerint fontos, hogy a megosztott magyar társadalomban olyan pontokat találjanak, amelyekben konszenzust érhetnek el. Ilyen pont a magyar külpolitika atlantizmusa. Az Egyesült Államok olyan szövetséges, amely egyenjogú partnernek tekinti Magyarországot, ezt bizonyítja Hillary Clinton jelenlegi és Condoleezza Rice korábbi amerikai külügyminiszter részvétele a Tom Lantos Intézet ünnepélyes felavatásán – mondta.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke azt emelte ki, hogy ő is hasonló értékekért küzd, mint amilyenekért Tom Lantos is kiállt, így például a toleranciáért. A politikus vezetésével beszédének végén a Kossuth Lajos, azt üzente című dalt énekelték el a résztvevők.
