Ronald Reagan a bizonyíték arra, hogy igenis létezik teljes megújulás, meg lehet változtatni az életünket, a sorsunkat, a világunkat, ha van hozzá elég bátorságunk és erőnk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az egykori amerikai elnök szobrának felavatásán, a budapesti Szabadság téren. Mint fogalmazott, Ronald Reagan megújította a világot, benne Közép-Európát.
Az egykori amerikai elnök kiállt azért a meggyőződésért – mondta a kormányfő -, hogy a rosszal nem lehet együtt élni, a gonosszal nincs békés egymás mellett élés, nincs kompromisszum; legyen bármilyen nagy és félelmetes, meg kell
másik szemszög
Ronald Reagenről írt bejegyzést az fn.hu állandó bloggere, Pogátsa Zoltán. Ide kattintva olvashatja el!
küzdeni vele, le kell győzni. Ronald Reagan tabukat döntött, öröknek hitt dogmákat söpört félre a józan ész nevében, ledöntötte a falakat, amelyeket a XX. század „torz és beteg ideológiái nevében emeltek a szabadság útjába”, amelyek elszigetelték a nyugati civilizáció egyik részét a másiktól – sorolta a volt elnök tetteit, hozzáfűzve, „erőt akarunk meríteni a példájából”.
Orbán Viktor szerint ma Magyarországon még falakat kell lebontani, hogy „kiszabaduljunk a múlt hibáinak fogságából, erős, sikeres és büszke országgá váljunk”. Ronald Reagan a bizonyíték arra, hogy igenis létezik teljes megújulás, meg lehet változtatni az életünket, a sorsunkat, a világunkat, ha van hozzá elég bátorságunk és erőnk – hangsúlyozta, kijelentve: „mindez sikerülhet, ha vesszük a bátorságot, hogy határozottan különbséget tegyünk jó és rossz, igaz és hamis, értékes és talmi között; ha vállaljuk, ahogy Reagan elnök is vállalta, a jó és rossz közötti különbség kimondásával járó felelősséget és következményeket”.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
„Döntse le ezt a falat!” – idézte a miniszterelnök Ronald Reagannek a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkárához, Mihail Gorbacsovhoz intézett szavait, majd a magyar miniszterelnök úgy folytatta: a magyar határnyitással „kiütöttük az első téglát, majd a fal le is dőlt, a szovjet birodalom s vele a kommunista diktatúra végérvényesen összeomlott”.
Új világrend
Magyarország és a szocialista tömb falai közé zárt többi ország kiszabadulhatott, új világ kezdődött, megindult a kettészakított Európa, a megosztott nyugati civilizáció egyesülése – mondta, hozzátéve, hogy most „annak az embernek és vezetőnek állítunk szobrot, aki megváltoztatta, megújította a világot, benne a mi közép-európai világunkat is”, és hitt a szabadságban, a szabad emberek erkölcsi erejében és abban, hogy a szabadság útjába emelt falak ledönthetőek.
A miniszterelnök szerint 1990-ben úgy tűnt, hogy a nyugati világ győzelme teljes, biztonságos, kiszámítható, szabad világ vár az emberiségre, ma, 2011-ben azonban már látni, hogy valójában egy teljesen új és ismeretlen fejezet kezdődik az emberiség történetében. „A bizonytalanság lett úrrá a mi nyugati civilizációnkon, tartunk attól, amit egyszer már átéltünk, vívódunk afölött, amit még nem ismerünk, és aggódunk, mert elveszíthetjük azokat az értékeket, amelyek számunkra oly becsesek”.
Orbán Viktor beszédében azt mondta, míg egy elemző következtetéseinek nincs kockázata, addig az államférfi egyszer dönthet, tévedései jóvátehetetlenek, a történelem mond majd ítéletet felette, milyen bölcsen irányította a változásokat, és milyen sikerrel őrizte meg a békét. „Ronald Reagan jól döntött, a változást bölcsen irányította, és megőrizte a békét. A történelem ítéletet mondott róla, és az ítéletet a megbecsülés és a köszönet hatja át. Ezért kell hát szobrának Budapesten is állnia” – mutatott rá, majd beszédét azzal zárta: „újra kellene egy Ronald Reagan. Vajon készülődik-e már valahol?”
Nem hagynak magunkra
Soha többé nem fordulhat elő, hogy magukra hagyjuk a szabadságukért küzdő népeket – jelentette ki Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter. „Ezen a téren, erre a szoborra pillantva fogadjuk meg, hogy az ügyük nem elveszett, nincsenek egyedül, mellettük állunk” – mondta az emlékünnepségen Nancy Reagan egykori first ladyt képviselő Condoleezza Rice. Az amerikai diplomácia egykori vezetője azt mondta, Reagan özvegye, Nancy Reagan nagyon szeretett volna részt venni a szoboravatáson, és arra kérte őt, tolmácsolja büszkeségét, tiszteletét és háláját. A szobor állításáért köszönetet mondott az amerikai nép nevében is.
Condoleezza Rice arról beszélt, hogy a szabadságharcosok ügye 1848-49-ben, majd 1956-ban reménytelennek tűnt. „Egyszerű lett volna azt mondani, hogy ügyük elbukott és egyedül maradtak, de a történelem másféle jövőt tartogatott” – mondta. Az 1956-ban szabadságukért harcoló férfiak és nők küzdelme után az amerikai és más szabad népek felismerték: soha nem történhet meg, hogy magukra hagyják azokat, akik szabadságukért harcolnak. „Mindenekelőtt Ronald Reagannek adtak ösztönzést” – tette hozzá, és úgy jellemezte az Egyesült Államok 40. elnökét, mint akiben egyszerre lobogott a szabadságért való olthatatlan vágy és a hazafiúi szeretet. A volt külügyminiszter arról beszélt, hogy a világon továbbra is vannak olyan férfiak, nők és gyerekek, akik a zsarnokság igája alatt sínylődnek, úgy érzik, ügyük reménytelen, egyedül vannak. Reagan szobra előtt „fogadjuk meg, hogy ügyük nem elveszett, nincsenek egyedül, mellettük állunk” – mondta.
lt Államok hálás Magyarországnak, és különösen azoknak, akik közbenjártak azért, hogy a szobrot a magyar Parlament közelében állítsák fel – jelentette ki Edwin Meese, a Reagan-adminisztráció egykori igazságügyi minisztere, hozzátéve, ez a szobor a szabadságot jelképezi, amelyért Reagan küzdött. Reménye szerint a szobor mindennap emlékezteti majd az embereket Reagan ügyére, a szabadságra.
Konok szelídség
Kevin McCarthy, az amerikai kongresszusi delegáció vezetője hangsúlyozta: Magyarország régóta az Egyesült Államok szövetségese az úton, „melyen sokáig együtt haladunk még”. A két ország szoros kapcsolata a szabadságban és demokráciában gyökerezik – fűzte hozzá. Azt mondta, a szobor a szabadságot jelképezi, amelyért harcolni minden nemzedék felelőssége.
A megemlékezésen Condoleezza Rice, Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes együtt leplezte le Reagan egész alakos bronz szobrát. Az alkotás úgy ábrázolja a volt amerikai elnököt, amint éppen előre lép a Szabadság téren vele szemben álló második világháborús szovjet emlékmű irányába. A szoboravatás közönsége a szovjet emlékműnek háttal, a Parlament kupolája felé tekintve hallgatta meg az emlékbeszédeket. Az egész évben tartó Reagan-centenáriumi megemlékezések keretében Budapesten kívül még Londonban állítanak szobrot a napokban az egykori elnöknek.
A Reagan-szobor melletti érintőképernyőn olvasható szöveg szerint „az Egyesült Államok 40. elnöke konok szelídséggel védelmezte az emberi nem legnemesebb ideáját, a szabadságot; bölcsessége, lényeglátása és szíveket megnyitó humora sokunknak adott reményt, akik a vasfüggöny mögött már lemondtunk a szabadulás lehetőségéről (…) Ronald Reagan nem mondott le rólunk, hanem harcba szállt, és szinte egymaga megnyerte a lelkeket gyilkoló hideg világháborút”.
