Az 1 millió új munkahely toposz rendszeresen a kormány kommunikációjának részét képezi, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest tanulmánya szerint azonban könnyen visszafelé sülhet el az ehhez a célhoz kidolgozott közmunkaprogram-fegyver.
Az önkéntesen, volt Költségvetési Tanács stábtagok által kidolgozott elemzés szerint a közmunkaprogramokkal a rokkantsági járandóságukat vagy álláskeresési támogatásukat elvesztők mintegy 80 százalékát, csaknem 400 ezer embert lenne kénytelen az állam közmunkásként foglalkoztatni, amivel a kimutatható munkanélküliség paradox módon mégis emelkedne.
Az a 60-70 ezer fő ugyanis, akik ténylegesen el tudnak helyezkedni, átmenetileg olyan munkavállalókat szorítanak ki a piacról, akik egyébként találtak volna munkát. Emiatt könnyen lehet, hogy a nagyszabású közmunkaprogramokkal párhuzamosan mégis nő majd a munkanélküliségi ráta.
A Költségvetési Felelősség Intézet Budapest egyébként arra jutott tanulmányában, hogy kétszer nagyobb is lehetne a költségvetési egyenleg javulása, mint amit a kormány eredetileg kitűzött, ehhez azonban keményen tartani kéne a Széll Kálmán Tervben vállaltakat. Ez viszont a Romhányi Balázs vezette intézet (Romhányi korábban a Költségvetési Tanács Titkárságának főigazgatója volt) dolgozata alapján egyre puhul, amelynek pótlására a költségvetésben keletkező lyukak betömködésére forrást kell találni. Nem is keveset, jövőre 144, 2013-ban 190 milliárd forinttal kompenzálhat majd a kormány, amire jövedelemadóval tehet szert.
Veszélyben a hiánycél is
Az eddigi kormányzati kommunikáció alapján a rokkantnyugdíjakkal kapcsolatos változások alól az 57 év felettiek mentesülnének, a korengedményes nyugdíjasok pedig úgy tűnik, 16 százalékos adó mellett megőrizhetik járandóságukat. A Költségvetési Felelősségi Intézet szerint azonban ezek nélkül a kormány egyenlegjavító céljainak teljesítése gyakorlatilag lehetetlen, így veszélyben van a Brüsszel felé vállalt 3 százalékos hiánycél is.
A tanulmány a 2010 végén megszüntetett Költségvetési Tanács Titkárságán kidolgozott módszertanok alapján készült. A kiadvány semmilyen értelemben nem tekintendő értékválasztást is magában foglaló állásfoglalásnak a költségvetési hatás szempontjából megvizsgált – részben hipotetikus – intézkedésekkel kapcsolatban – figyelmeztet az intézet.
