Múlt szerdán indult és tegnap zárult a szocialisták pártszavazása. Az akciót a volt kormányfő és expártelnök Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform kezdeményezte. A formáció kedd esti bejelentése szerint mindössze hat-hétezer párttag vett részt az akcióban, így kizárt, hogy bármelyik kérdésben nyolcezer azonos voks érkezett volna. Vagyis a pártszavazás eredménytelen.
Múlt éjszakai blogbejegyzésében Gyurcsány a várható alacsony részvétel ellenére „valódi politika sikernek” nevezte kezdeményezését. Egyúttal kétségbe vonta, hogy a valós helyzetet tükröznék a hivatalos adatok, melyek szerint jelenleg harmincezren tagjai a pártnak.
Az ügy előzménye, hogy az MSZP megújításáért – és ezzel együtt nyilván a pártelnöki székért is – kardoskodó Gyurcsány hónapokon keresztül kritizálta-hergelte a Mesterházy Attila-féle pártvezetést és a mögötte álló „öregeket”. Ezt megelégelve a párt pénzügyeit intéző Puch László frontális támadást indított Gyurcsány ellen. Először portálunknak nyilatkozva jelentette ki még februárban, hogy „Gyurcsány, ha nem képes alkalmazkodni, álljon odébb!”.
Ezt követően beindult az üzengetés. Pár nappal a puchi nyitány után Gyurcsány évértékelőt tartott a Royal Szállóban – már e tény is kiverte a biztosítékot a pártban, hiszen maga Mesterházy nem értékelt. Az elegáns szeánszon mesélte a volt kormányfő, hogy ő ugyan igyekezett rendbe tenni a pártfinanszírozást, „küzdött a pártpénztárnokok világával, annak erkölcsével és kultúrájával”, annak érdekében, hogy „egyszer és mindenkorra véget vessünk a gyalázat rendszerének”, ám e keresztes háborúban „sérülékeny harcossá vált”.
Határozott válasz született a pártból való kitessékelésre is: „Mondjuk hát ki világosan: nem az MSZP szétszakítására, nem a demokratikus ellenzéket tovább daraboló új párt alapítására, hanem az MSZP meglévő erényeire építő, hibáit, fogyatékosságait maga mögött hagyó pártátalakításra, és a párt átalakításából létrejövő új, balközép demokrata párt létrehozására van szükség. Nem szakítunk, hanem átalakítunk. Nem új pártot alapítunk, hanem az MSZP-ből csinálunk új pártot. Baloldali pártot, demokratikus pártot, erkölcsös pártot, hazafias, európai pártot.”
Május közepén Puch élére állította a kérdést, amikor kijelentette: „Elég volt Gyurcsányból!”
És bár elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy egy esetleges pártszakadás mindkét fél végét jelenthetné – ajánljuk
a rend
A párttagok az őket nyilvántartó helyi szervezetben adhatták le
szavazatukat. A szavazás titkosságát a helyi szervezet által létrehozott
bizottság garantálja, ez végzi el a leadott szavazatok összeszámlálását
is.
A helyi szervezetben leadott szavazatok eredményéről jegyzőkönyvek
készültek, amelyet a területi szövetségnek küldtek meg. A területi
szövetségek feladata volt összegezni a szavazás eredményét.
A pártszavazás akkor érvényes, ha a párttagok több mint fele részt vesz,
s akkor eredményes, ha a voksolók több mint a fele azonos szavazatot
adott le. A pártszavazás akkor is érvényes, ha azon nem jelent meg a
szavazásra jogosult párttagok több mint a fele, de a támogató vagy
elutasító szavazatok aránya valamelyik esetben eléri a szavazásra
jogosult párttagok több mint egynegyedének a szavazatát.
Az országos pártszavazás technikai lebonyolításáért a pártigazgató –
Puch László – felelős.
ez ügyben Szigetvári Viktorral készült interjúnkat -, a hirig nem csitult. Gyurcsány Ferenc és az ő platformja előbb alapszabály-módosítást javasolt, majd miután a vezetés ezt úgymond „érdemi vita nélkül söpörte le az asztalról”, május közepén pártszavazást kezdeményezett.
A legütősebb (Puchra szabott) pont szerint párttagokból fölállított Bölcsek Tanácsa vizsgálhatná a párt vezetőinek – az országos elnökség tagjainak, a megyei, választókerületi és helyi vezetőknek, valamint a választmány tisztségviselőinek – vagyoni helyzetét. Az MSZP tagjai véleményt mondhattak arról, hogy közvetlenül válasszák-e a párt elnökét és a megyei elnököket. Továbbá arról is, hogy biztosítson-e az MSZP a törvényi előírásoknál szélesebb nyilvánosságot a gazdálkodásáról. A tagság elé utalódott az is: az MSZP-ben országos és megyei szinten csupán egyetlen választott párttisztséget tölthessenek be a funkcik.
Mesterházy Attila nem hagyta, hogy Gyurcsány vegye át a kezdeményezést: a mai pártszavazást beelőzve pártkongresszust hívott össze június tizennyolcadikára. A dzsemborit másnap a következőképpen értékelte az elnök: „Kiderült, a párttagok által delegált küldöttek ragaszkodnak a Magyar Szocialista Párt nevéhez, a baloldalisághoz, fontos számukra az önazonosság, nem akarják a szocialista pártba olvasztani a liberálisokat és a konzervatívokat, miközben lehetségesnek tartják, hogy szövetséget kössenek velük.” Valamint: „Az MSZP nagyot lépett az egység felé, ismét bizonyította, hogy demokratikus párt, ahol senkibe sem fojtják bele a szót, noha ezután is vitatkozó párt marad, amely döntéseit demokratikusan hozza meg.”
A pártelnök szerint ugyanakkor fontos elhatározása volt a kongresszusnak, hogy ezeket a döntéseket fegyelmezetten be kell tartani és a vitákat nem nyilvános üzengetések útján kell lefolytatni. „Ezt mindenkinek tudomásul kell vennie, ha a közösség része kíván maradni” – így fogalmazott.
A pártszavazás kérdéseiben a nemek-igenek arányát vélhetően szombaton hozza nyilvánosságra az MSZP, de kedd estére is ígért előzetes tájékoztatást a sajtóosztály.
