A közigazgatási tárca pénteken az Országgyűlés elé terjesztette az egységes ombudsmani rendszerről és az adatvédelmi biztost váltó Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállításáról szóló kétharmados törvények javaslatait. A két új jogszabály megalkotására a jövő év első napjától hatályos alaptörvény elfogadása miatt van szükség, a változtatások az új alkotmánnyal egy időben léphetnek érvénybe.
A kormány az alapjogok hatékonyabb, koncentráltabb védelmét reméli az eddigi négy országgyűlési biztos helyett létrejövő egységes biztosi rendszertől. Az alapvető jogok biztosáról szóló indítvány alapján az ombudsman a jövőben nemcsak állami szerveknél, hanem bankoknál, cégeknél is eljárást indíthatna súlyos alapjogsérelem gyanúja esetén. Az előterjesztés akkor tenne lehetővé ombudsmani eljárást a hatóságnak nem minősülő szervezeteknél, ha súlyos sérelem gyanúja merül fel. Ebben az esetben azonban korlátozottak a biztos vizsgálati jogosultságai, vizsgálat lefolytatását például nem kérheti, helyszíni ellenőrzést sem folytathat, helyette felvilágosítást, tájékoztatást kérhet.
Hat évre szólna a 2/3 bizalma
Az alapvető jogok biztosát és két helyettesét az Országgyűlés választhatja kétharmados többséggel hat évre. Az alapvető jogok biztosa jogutódja az országgyűlési biztosnak, a kisebbségi biztosnak és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának. A hivatalban lévő ombudsman és két különbiztos hivatalban marad, a különbiztosok az alapvető jogok biztosának helyettesei lesznek az előterjesztés szerint. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényjavaslat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállítására tesz javaslatot, amely a jövőben akár tízmillió forintig terjedő bírsággal is sújthatja a személyes adatokkal visszaélőket. Az indítvány új fórumot hozna létre az adatkezelőkkel történő kapcsolattartásra, az úgynevezett belső adatvédelmi felelősök konferenciáját a felállítani kívánt hatóság elnöke vezetné. A KIM emellett a hatóságnak megteremtené annak lehetőségét, hogy díj ellenében adatkezelési műveleteket vizsgáljon felül.
Még 25 előterjesztés
A Ház honlapján olvasható összesítés szerint a jövőre hatályba lépő alaptörvény 32 olyan témakört jelöl meg, amelyeket kétharmados törvény szabályoz, ezek közül – a pénteken benyújtott két új indítvánnyal együtt – már összesen hetet nyújtott be a kormányoldal. Az Állami Számvevőszékről szóló indítványról jövő héten szavazhatnak a képviselők, és várhatóan ekkor kezdhetik tárgyalni a népszavazásról, a köztársasági elnök jogállásáról, a honvédelemről, a Magyar Honvédségről, illetve a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről és az egyházakról szóló tervezeteket.
Az új alaptörvény értelmében kétharmados törvény tartalmazza majd a választójog részletszabályait, és ilyen szól majd a többi között a pártok működéséről és gazdálkodásáról, a sajtószabadságról, a magyar állampolgársággal kapcsolatos rendelkezésekről, illetve a kisebbségek jogairól. A bírósági, ügyészségi szervezetről és az Alkotmánybíróságról változatlanul minősített többséget igénylő törvény rendelkezik majd, ahogy a helyi önkormányzatokról, a rendőrségről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról is.
Újdonság, hogy sarkalatos törvény rögzíti majd a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait, amelynek elkészítését Orbán Viktor „magára szignálta”. Változás, hogy a Magyar Nemzeti Bankról és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló jogszabály is kétharmados lesz, csakúgy mint a nemzeti vagyon megőrzéséről, valamint a családok védelméről és az állami kitüntetésekről szóló törvény. Mindezek várhatóan ősszel kerülhetnek az Országgyűlés elé.
