Trianon sebeinek gyógyítása rövid és hosszú távon címmel tartott előadást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön a Polgárok Házában a Civil Akadémia szervezésében. Az előre kiszámolt sóhajtozás és „de amikor még”-ezés erősen limitált szinten maradt, a politikus előadása inkább a kormány első évének nemzetgyógyító eredményeit sorolta. A közönség hálás és bizakodó volt, a miniszterelnök-helyettes pedig csak az alapfelszereltséggel járó kenetmennyiséggel érkezett.
Trianon a nyolcban
Érdekes színfolt a nyolcadik kerületi dzsumbuj közepén az egyik szűk mellékutcában egy kocsmával szemben fekvő Polgárok Háza. Az odafele út talán meg is adja az alaphangulatot az ezeréves búsongáshoz, de belépve a szórólapról ránk köszönő miniszterelnök megnyugtató mosolyát látva nyugtázhatja a magyar ember fia, hogy bizony lesz még rend Csikágóban is. Az előadás helyszínét adó 80-100 ülőhelyes terem majdnem minden széke foglalt. Csodák nincsenek, ráadásul Semjén sem tartozik a Deutsch-féle jobboldali fesztiválpolitikus kategóriába, így az átlag életkor is 60 körül mozog.
A rendezvény sztárjait felvezető úrról ugyan nem tudjuk meg kicsoda, mert bemutatkozásra nem pazarolta az időt, de később Semjén Zsolt elejtett mondatából azért annyi kiderül, hogy Tamás. Nos Tamástól azért megtudjuk, hogy igazi monarchia-beli család sarja. Ettől hirtelen megáll az ütő, egy valódi Habsburg áll velünk szemben és mi képtelenek voltunk felismerni, de gyorsan tisztázza, hogy erdélyi, burgenlandi, felvidéki gyökereire gondolt, mi pedig visszapirulunk és elharapjuk a Gotterhalte végét.
Termőforma és isteni gondolat
Semjén Zsolt gyorsan szót kap, hiszen fontos embert még akkor sem váratunk meg, ha nem tudjuk, mi a funkciója. A nemzeti ügyek felelőse belecsap a nemzeti lecsóba és rövid filozófiai eszmefuttatást tart arról, hogy a magyarság eltűnésével Isten egy gondolata veszne el és ezt persze senki nem akarhatja, talán még a románok sem. Előkerül Szabó Dezső, az esemény kifogyhatatlan idézetforrása, akit nagyjából mindenki szájára vesz az elkövetkezendő két órában. Semjén Zsolt például „a nemzeti lét az emberiség termőformája” sokatmondó metaforát vette át a jobboldal egyik ikonikus írójától.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Kezdjük rögtön az ellenségképpel, ami az identitásképzés köztudottan elengedhetetlen része. A magyar nemzetpolitikának, amely Trianon sebeinek egyetlen gyógyszere, két fő ellensége van ma a miniszterelnök-helyettes helyzetértékelése szerint. Az egyik veszélyforráson nem igazán lepődünk, azt még mi is tudtuk, hogy a kozmopoliták a nemzetpolitika rákfenéi. A sovinizmusra viszont eddig nem gyanakodtunk és a mellettünk ülők arckifejezéséből ítélve mások sem kezelték evidenciaként. Márpedig Semjén szerint, míg előbbi a nagybetűs EMBER mellett zárójelbe teszi a (nemzeti létet), addig az utóbbi a nemzeti lét életjoga alapján tagadja más nemzetek létét.
A metaforákban gazdag beszéd ennek ellenére tele volt konkrétumokkal, diplomáciai betekintéssel, meg egyáltalán racionális érvekkel a kettős állampolgárság mellett (ezt csupán azért éreztük súlytalannak, mert itthon nem is igazán volt a törvény körül turbulencia és a szomszédos országok is elég gyorsan túltették magukat rajta).
A magyarság háromlábú széke
A KDNP-s politikus a magyar entitást egy háromlábú székhez hasonlította, melynek egyik lába az anyaország, másik a Kárpát-medence magyarsága, a harmadik pedig a nyugati-emigráció. Ez a háromlábú bútordarab kell, hogy szembeszálljon az asszimiláció jelentette fenyegetéssel. Ehhez nem elég a pénz, nagyon erős impulzusra van szükség. Ez az impulzus az állampolgárság megadása volt, amelyet most már 90 ezren igényeltek a miniszterelnök-helyettes szerint. Nem maradt ki a Szent Korona sem, amelyről kiderült, hogy nemzettartó ereje a közjogi szerepén nyugszik. Ennek a szerepnek a pótlása, kiegészítése az állampolgárság megadása, amely mostantól a világmagyarság közjogi összetartozásának a kötőanyaga. Egy szuszra.
Semjén evidenciának nevezte a törvény megalkotását, amely, mint bevallotta, a román jogszabály tökéletes másolata. Helyesen tették meg ugyanezt a gesztust a spanyolok Dél-Amerikában élő spanyolajkúak, a románok a Moldáviában élő testvéreik számára és helyesen tesszük mi is magyar nemzettársaink részére – vélekedett. Hozzáteszi, ha másoknak szabad, akkor nekünk különösen szabad. Történelmi hányattatásaink jogán természetesen.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
A konkrétumok szintjén a miniszterelnök-helyettes számbavette hazánk külpolitika státuszát a régióban, beszélt a határon túli magyar pártok küldetéséről és beszúrt egy rövid reklámot a vicces nevű nemzeti regiszter beindításának, amely a világon élő minden magyar önkéntes regisztrálását tűzte ki célul a későbbi kapcsolattartás és a külföldi országokban végzett hatékony érdekképviselet céljából.
Pax Carpathia
Nyugtázzuk, hogy szomszédjainkkal soha nem látott jó viszonyt ápolunk, támogatjuk Szerbia és főleg Horvátország EU-tagságát, ráadásul szégyen, hogy utóbbi még mindig nem az unió tagja. Nem derül ki egészen pontosan, hogy miért éppen Európának kell emiatt szégyenkeznie, de haladunk tovább. Ha már uniós szégyen, akkor rögtön legyen kettő; érted haragszom, nem ellened. Európa másik nagy szégyene, a Benes-dekrétumok még mindig érvényben van (az összefüggés a kettő között elkerülte a figyelmünket, tovább). Félszégyen még, mert ugyan csak Németországé, de a szudétanémetség kettős állampolgárságáért Semjén szerint soha nem lobbizott a német állam.
Kibújik azért a szög a zsákból, miért is uralkodik piknikhangulat most a Kárpát-medencében. Mindenütt jobbközép kormányok vannak ugyanis hatalmon. Semjén elemzése szerint a mostani jobbközép Radicová-kormány és a jobboldali Fidesz-kormány között sokkal kiegyensúlyozottabb viszony, mint a két szocialista tábor között volt Gyurcsány és Fico idején. Valóban. Szintén a szocialisták és a liberálisok keltik a hangulatot Romániában a nemrég Brüsszelben átadott székelyföldi képviseleti iroda ügyében.
Etnikai alapú támogatás
A határon túli magyar pártok közül csak és kizárólag az etnikai alapú szervezeteket fogja támogatni a kormány, ígéri Semjén Zsolt. Ennek okaként az asszimiláció elleni harcot citálja a miniszterelnök-helyettes, aki kifejti, a kevert pártok és szavazóik azon kívül, hogy a nemzeti önfeladás megtestesítői, előbb-utóbb ideológiai alapon beolvadnak a pártrendszer hozzájuk közel álló szereplőibe. Az etnikai alapú pártoknak a miniszterelnök-helyettes szerint elkötelezettnek kell lenniük az autonómia mellett. Tömbmagyarság esetén nem kell szégyenlősnek lenni, területi autonómia a cél. A szórványokban a kulturális autonómia lécét kell megugraniuk a határon túli magyar pártoknak.
Semjén Zsolt beszéde után gyors léptekkel elviharzott, a közönség pedig régi családi fényképek cserélgetésével és az előadás alatt tilalmazott cukroszacskók zörgetésével ütötte el az időt, amíg Fónagy János kerülhetett sorra. A parlament gazdasági államtitkára a Trianon által csapdába ejtett magyar gazdaságról és a szétszabdalt vasúthálózatról tartott informatív előadást.
Az elképesztő számadatok felemlegetése beindította a sóhaj áradatot, de Fónagy többször is hangsúlyozta, ez nem történelem, ez gazdaság. Miután ülőszomszédunk egyre laposabbakat pislogott, mi is úgy döntöttünk, a rendezvény végét már nem várjuk meg. Az előadások utáni konklúzió, hogy az évtizedekig minden politikai döntés hivatkozási alapjaként használt, majd sokkal tovább tabunak számító békeszerződés még mindig kifogyhatatlan muníció a belpolitika számára. A béke előzményeiről, következményeiről ugyanakkor történészek, közgazdászok, tudományos szakemberek folytatnak magas színvonalú szakmai vitákat. Ígérjük, hogy ezeken végig ott leszünk…
