A kormány célja az egészségügyben uralkodó viszonyok rendezése – mondta a kormányszóvivő a kabinet által elfogadott Semmelweis Tervről. Nagy Anna szerint az előző kormányok alatt az egészségügy volt az egyik leginkább kivéreztetett ágazat, amely a GDP arányát tekintve a harmadik legnagyobb forráskivonást szenvedte el. Az egészségügy működése évek óta a beszállítók hitelein és az ott dolgozók jóindulatán alapult – tette hozzá. Az egészségügyi kormányzat ezért azt tűzte ki célul, hogy meghatározza az egyes földrajzi területek egészségügyi szükségleteit, és ehhez rendelje a kapacitásokat.
A program az egészségügy tartalékaira épül
A Semmelweis Tervnek nincs számottevő többletforrás igénye, „az erőforrás szempontjából a döntések semleges eredményt hoznak” – mondta az egészségügyi államtitkár. Szócska Miklós a költségigényről úgy vélte: az egészségügyi rendszerben vannak tartalékok, a csoportos közbeszerzésekkel például 10-20 milliárd forint spórolható meg. A következő két év alatt 60-70 milliárd forint mozgósítható az infrastruktúra fejlesztésére, és jelenleg is mintegy 100 milliós nagyságrendben zajlanak beruházások uniós támogatások felhasználásával. A rendszerben felszabaduló pénzt a hiányterületekre, különösen az egészségügyi dolgozók bérére kell felhasználni. A bérek rendezését szolgálja a rendszer 10-20 milliárdos tartalékainak felszabadítása, emellett alternatív forrásként nagy eséllyel megvalósul a népegészségügyi termékdíj (a „hamburgeradó”), amelynek modellezésén már dolgozik a minisztérium.
A kormány térségi egységekre épülő egészségszervezési intézményrendszert hoz létre. A Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmények állami tulajdonba kerülnek, s Budapesten három sürgősségi centrum alakul. Szócska Miklós az utóbbi kapcsán kiemelte: a Fővárosi Önkormányzattal az egyeztetések jelenleg is folynak.
Az államtitkár kérdésre válaszolva közölte, lesznek funkcióváltó intézmények, amelyek például gyógyturisztikai intézményekké is átalakulhatnak. Ugyanakkor hozzátette: a „jól működő műhelyeket” megerősítik. A teljesítményfinanszírozási rendszer első új elemei már jövőre megjelennek, az egészségügyi rendszer hangsúlyának pedig a járó- és alapellátás felé kell elmozdulnia – tette hozzá Szócska Miklós.
Szócska Miklós hozzátette: az egészségügyi rendszerben vannak tartalékok, a csoportos közbeszerzésekkel például 10-20 milliárd forint spórolható meg.
A következő két év alatt 60-70 milliárd forint mozgósítható az infrastruktúra fejlesztésére, és jelenleg is mintegy 100 millió forintos nagyságrendben zajlanak beruházások európai uniós támogatások felhasználásával -közölte.
Budapest egyetért a változásokkal
A főváros vezetése támogatja a kormány azon döntését, amely szerint a főváros 12 kórházát „állami gondoskodásba veszik” – közölte Szűcs Somlyó Mária, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója. A kórházak átvételéről a tárgyalásokat Budapest vezetése a „lehető leghamarabb” elkezdi Szócska Miklós államtitkárral. A Népszava előzőleg arról írt, hogy a kormány nyolc betegellátási térséget alakítana ki az országban, Budapestet pedig 3 külön régióra osztják. Az új struktúrában a 3 budapesti sürgősségi centrum mellett az összes itt található intézményt „egységes sürgősségi illetve tervezett ellátást végző hálózatba” tömörítik. Ehhez elkerülhetetlen az egyes telephelyek, kórházi osztályok bezárása, az erőforrások koncentrációja, így az egyes intézmények a jövőben más funkcióval működhetnek majd.
A városi kórházakban gyakorlatilag megszüntetnék az aktív ágyakat, krónikus vagy hosszú idejű ápolási osztályokat hoznak létre. Ahol ez nem működik, ott a városi kórházak kényszerűen egynapos beavatkozásokra, járóbeteg szakrendelésre válthatják profiljukat. A kormány szerint így jobb minőségű ellátáshoz juthatnak a betegek, noha többet kell utazniuk a kórházi beavatkozásokért.
