Számos félreértésre és bizonytalanságra adott okot a Napi Gazdaság múlt szerdai számában megjelent cikk (Részben visszatérhet a hadkötelezettség c.), s mindez odáig fajult, hogy egyes lapok és blogok már azt kezdték el firtatni, hogy immár az anyukákat is behívhatják katonának. Valójában semmiben sem történt változás, hiszen a hadkötelezettséget – ahogy eddig is, úgy a jövőben is – csupán rendkívüli állapot idején lehet elrendelni, arról pedig szó sincs az új honvédelmi törvény tervezetében, hogy visszatérne a sorkatonai szolgálat.
Még árvízkor sem
„A hadkötelezettség intézményrendszere ugyanúgy lesz szabályozva, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a most tervezett honvédelmi törvényt, mint ahogy a jelenleg fennálló jogszabályban, azaz a 2004. évi, a honvédségről és a honvédelemről szóló törvényben” – nyilatkozta az fn.hu-nak dr. Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke.
A hadkötelezettség továbbra is kizárólag rendkívüli állapot idején (az árvíz, a katasztrófahelyzet és a terrorveszély nem tartozik ide) kerülhet bevezetésre. Úgynevezett rendkívüli állapot két esetben áll fenn. Egyrészt, amikor az országot fegyveres támadás éri, tehát az ellenség konkrétan már a határnál van, akkor az Országgyűlés elrendeli a rendkívüli állapotot, és ezzel együtt automatikusan bevezetésre kerül a hadkötelezettség. Másrészt, amikor már érezhetően csapatösszevonások zajlanak a határ mentén, s diplomáciailag már megszakadtak a kapcsolatok az adott országgal, ebben az esetben az Országgyűlés kihirdetheti a megelőző védelmi helyzet nevű minősített időszakot, egy másik szavazással pedig bevezetheti a hadkötelezettséget (ha az Országgyűlés erről nem tud dönteni, abban az esetben a Honvédelmi Tanácsra hárul a határozat meghozatala).
Szarka Gábor: Minimális katonai alapkiképzés sem lesz (Fotó: HM)
„A hadkötelezettség mindig minősített időszakhoz, míg a sorkatonai szolgálat békeidőszakhoz köthető. Békeidőszakban továbbra sincs semmilyen kötelező katonai szolgálat, sőt az új jogszabály szerint sem lesz. Nem akarjunk, és nem is tervezzük ennek a visszaállítását” – hangsúlyozta lapunknak a HM kabinetfőnöke. Bár lesznek apróbb változtatások az új honvédelmi törvényben, ám Szarka Gábor elmondása szerint ezeknek a többsége technikai jellegű. „Nagy, súlyos jogszabály volt a 2004-es évi, számos olyan dolgot is szabályozott, amely nem a sarkalatos törvénybe való. Az új honvédelmi törvény azonban mélyreható átrendeződést egyáltalán nem fog okozni a Magyar Honvédségben” – jelentette ki.
Csak apuci vonul be
A nők jövőbeni bevonulásáról szóló pletykáknak csupán egy hiányzó szó adott okot. Bár a jelenleg hatályos törvényben a hadkötelezettségről szóló cikkely kiemeli a férfiakat („…minden nagykorú, magyar állampolgárságú férfi hadköteles”), addig a törvénytervezetben a hadkötelezettség fogalma alatt nem említik meg konkrétan az „erősebbik nemet” („hadkötelezettség a 18. év betöltésekor kezdődik, és annak az évnek a december 31. napjáig áll fenn, amelyben a hadköteles a 40. életévét betölti”). Ebből pedig többen arra következtettek, hogy a hadkötelezettség 2012-től immár a nőkre is vonatkozik.
Csak a férfiakra vonatkozik a hadkötelezettség (Fotó: MTI)
Az fn.hu erre a „hiányzó láncszemre” is rákérdezett a HM-nél, ám a kabinetfőnök a következőkkel érvelt: Az alaptörvény már tisztázza a hadkötelezettség fogalmát (miszerint kizárólag a férfiakra vonatkozik), ezért amit az alaptörvény tartalmaz, azt már nem ismétli meg a sarkalatos törvény. „A hadkötelezettség tehát továbbra is kizárólag a férfiakra (18-40 év közöttiek, és nincsen 3 gyermekük) vonatkozik” – mutatott rá Szarka, hozzátéve: a hadkötelezettség bevezetése viszont még korántsem jelenti azt, hogy be is hívják az embereket.
Az ellenség nincs a kapuban
Lapunknak arra a kérdésére, miszerint ha sor kerülne a rendkívüli állapot elrendelésére, akkor körülbelül mennyi ember mozgósítható, a kabinetfőnök több tízezerre saccolta az esetleges létszámot. „Többféle úgymond hadköteles van. Van, aki már kapott valamilyen kiképzést az életében, mert annak idején sorkatonai szolgálatot teljesített vagy szerződéses katonaként leszerelt. Mindig ők az elsők, akikhez kell nyúlni. Az ő számuk több tízezerre rúg” – mondta Szarka. Ha fennáll egy rendkívüli állapot alapján bevezetett hadkötelezettség, ami azt jeleneti, hogy háborúban áll az ország, a bent lévő aktív állomány első lépésben az önkéntes tartalékos állománnyal egészülne ki. „Ha ez a két állomány nem elég, akkor a következő lépésben kezdenénk el behívni azokat az embereket, akik már voltak valamikor katonák, és kaptak katonai kiképzést. Ha viszont már ez sem elég, és már Budapestnél van az ellenség, akkor kezdődik csak meg a potenciális hadkötelezettek (18-40 év közötti férfiak, egészségügyileg alkalmas, nincsen 3 gyermekük) behívása és kiképzése” – osztotta meg lapunkkal a „forgatókönyvet”. „Nyilvánvalóan a következő évtizedekben nem számíthatunk ilyen jellegű konfliktusra” – tette hozzá.
Ugyan az új honvédelmi tervezet leírja, hogy a hadkötelezettség magában foglalja a tájékoztatási (adatszolgáltatási) kötelezettséget, a kabinetfőnök azonban mindenkit megnyugtat, hogy a HM senkire sem terhel még ilyen pluszkötelezettséget sem. „Nemcsak, hogy a sorkatonai szolgálat nem kerül bevezetésre, de adatszolgáltatási kötelezettség sem fogja terhelni az embereket, hiszen ezentúl a központi adatbázisból kapjuk majd azokat az adatokat, amelyekre szükségünk van. Az a 18-40 év közötti férfi pedig, akinek nincs 3 gyermeke és egészségügyileg alkalmas, addig nem fog kapcsolatba kerülni a Magyar Honvédséggel, amíg nincs háború” – hangsúlyozta Szarka. A HM abban bízik, hogy a nyilvántartás eddigi rossz állapotán (ennek az volt az oka, hogy különböző szervektől gyűjtötték be az adatokat) nagyot lendít majd az állami adminisztrációnak, az állami szektornak a központosítása.
Nem lesz újra sorkatonaság (Fotó: MTI)
Csak toboroznak
Sem a kormány, sem a HM nem kívánja bevezetni a minimális katonai kiképzést, amelynek szükségességét március végén Pósán László fideszes parlamenti képviselő vetette fel, arra hivatkozva, hogy a honvédelmi kötelezettség ellátása érdekében mindenképpen szükség van erre. „Az önkéntes tartalékos rendszeren belül bárki, aki úgy gondolja, ez a fajta honvédelmi kötelezettség, amit az alaptörvény rá ró, abban szeretne valahogyan előrelépni, akkor 2012-től bármikor bejöhet, s önkéntes tartalékosként szerződést köthet a Magyar Honvédséggel. Onnantól kezdve pedig megkaphatja azt a kiképzést, amire szüksége lehet egy ilyen helyzetben” – jelentette ki Szarka.
Az fn.hu-nak arra a kérdésére, miszerint a kettő, azaz a honvédelmi kötelezettség és a minimális kiképzés hiánya, nem üti-e egymást, a kabinetfőnök nemmel válaszolt. „Belátható időn belül a következő évtizedekben nem számítunk olyan konfliktusra, amelynek elkerüléséhez ebből a két állományból (azaz a bent lévő aktív és az önkéntes tartalékos állományból – szerk.) ne lenne elegendő katonánk. Ha mégis előállna ilyen helyzet, akkor elég időnk lenne arra, hogy mindenkit, akire szükségünk van, fel tudjuk készíteni. Ezért nem tartjuk szükségesnek, hogy még egy pluszkötelezettséget rójunk az emberekre, amikor van éppen elég kötelezettségük” – indokolta.
Túljelentkezés van
Ahogy az fn.hu korábban megírta, az önkéntes tartalékos rendszer állományát – amely a kabinetfőnök elmondása szerint az aktív állomány mellett a mozgósítható erő második pillérét jelenti rendkívüli állapot idején -, az önkéntes védelmi és az önkéntes műveleti tartalékosok alkotják. A 2011. január 1-jétől szolgálatba lépett önkéntes védelmi tartalékosok valójában a HM EI Zrt. alkalmazásában álló fegyveres biztonsági őrök, akik a kiemelten fontos katonai objektumok védelmét látják el (ők őrzik a laktanyákat, stb.), de bármikor aktivizálhatóak (pl. árvíz esetén), ha a helyzet úgy kívánja. A tervek szerint 2012. január 1-jétől pedig szolgálatba lépnek az első önkéntes műveleti tartalékosok (békeidőben, a munkahelyükről bizonyos meghatározott időben rendelkezésre állhatnak), akiknek a toborzása most nyáron kezdődik el.
Az FBŐ-k/önkéntes védelmi tartalékosok bármikor mozgósíthatók (Fotó: MTI)
„Kellemes meglepetés volt, amikor kiderült, hogy mennyire nagy az affinitás az emberekben az országvédelem iránt, persze azt is tudjuk, hogy nagy vonzerővel bír egy bejelentett, biztos munkahely is – nyilatkozta az fn.hu-nak Győrössy Ferenc, a HM EI Zrt. Őrzés-védelmi Igazgatóság igazgatója. A HM EI Zrt. 2011. április 1-jéig összesen 2907 munkavállalót vett fel és képzett ki fegyveres biztonsági őrnek (FBŐ) (átlagéletkoruk 45 év), a március 31-én lejárt próbaidőig viszont 267 embertől váltak meg. Az okok között az egészségügyi alkalmatlanság és a fegyelemsértés (pl. munkába lépés előtti alkoholfogyasztás) egyaránt megtalálható. „Már teljes az a létszám, amelyet feltölthettünk, ám olyan nagy a túljelentkezés fegyveres biztonsági őrnek, hogy jelenleg legalább 400 ember arra vár, hogy felszabaduljon egy hely. Tudunk olyan jelentkezőről, aki saját pénzén végzi el 15 ezer forintért az FBŐ-tanfolyamot, még ha egyelőre nem is biztosíthatunk neki munkát” – hangsúlyozta az igazgató.
