A Magyar Televízió főként a filmrestaurálást mutatja be. A szakma történetéről, folyamatáról, technikai körülményeiről láthatnak összeállítást a látogatók. Levetítik A fekete város című tévéfilmsorozat régi és felújított változatát, hogy a nézők érzékelhessék a kettő közötti különbséget. Valódi időutazás lesz, hogy bemutatnak régi kamerákat, televíziókat, a látogatók végigkísérhetik az adathordozók fejlődését a kezdetektől napjainkig. Számos ismerőssel is találkozhatnak, hiszen ott lesz Krizsó Szilvia és Obersovszky Péter, Daróczi Tímea, Halász Zsuzsa, Sipos Szilvia, Bényi Ildikó, Alföldi Zoltán, Gaskó Balázs, Kozári Réka, Mohácsi Szilvia, valamint Somos Ákos és Mezei Dániel. Akik pedig valami emléket szeretnének, a jól ismert mesefigurák, ajándéktárgyak közül válogathatnak, megvehetik Frakk, Lukrécia és Szerénke bábjait és még sok érdekességet…
Fotó: Neményi Márton / fn.hu (galéria!)
A Nemzet Televíziója évek óta a képzőművészet támogatója: a Duna Látványtár számos kortárs és huszadik századi neves művész kiállításának adott otthont. Ezen tárlatok megnyitóiról készült felvételeket láthatják újra a látogatók a Múzeumkertben. A zenerajongóknak is kedvére tesznek: a Duna Televízió népszerű zenei műsorából, az Etnoklubból láthatnak részeket az érdeklődők, akik a kulisszák mögé is betekinthetnek. Találkozhatnak Teszári Nórával és Kalocsai Andreával, valamint Szőke Viktóriával, Bobák Róberttel, Menczer Tamással és Erdélyi Claudiával.
Az MTI védett nemzeti muzeális gyűjteménnyé minősített fotóarchívuma Európa legnagyobbjai közé tartozik: 13 millió eredeti negatívot és 5 millió pozitív mintaképet őriz. A látogatók a már elektronikusan őrzött, feldolgozott állományt láthatják a Múzeumkertben, sőt, keresgélhetnek is a fotótárban, amelynek legrégebbi darabjai a 19. században készültek. A fotók mellett az MTI hírei is kiállítási tárgyak: a digitalizált Híradatbank legvénebb darabja az 1887. június 2-i, reggeli MTI kiadás. Bemutatnak még egy-két öreg hírügynökségi eszközt is, például egy képernyős számítógépkonzolt 1975-ből és egy Siemens távírógépet a hatvanas évekből.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
A Múzeumkertben a Magyar Rádió közvetítő kocsija várja az érdeklődőket, akik részt vehetnek a „Saját hangja, vigye haza” játékban. A játékra vállalkozók kipróbálhatják műsorvezetőként magukat, hiszen mikrofonhoz jutnak – saját felvételeiket pedig szakemberek segítségével régi szünetjelekkel, szignálokkal, híres archív konferálásokkal keverhetik, s az elkészült anyagot CD-n hazavihetik emlékbe. A sátorban rádiós relikviákból kiállítás is lesz, a Liszt Évhez kapcsolódva archív kottákkal és életrajzi szöveganyagokkal. Az archív hangfelvételek meghallgatása mellett a különböző típusú archívumok internetes keresésére vonatkozó Athéna Projekt – Digitális emlékezet a Magyar Rádióban c. előadás és hangrestaurátor bemutató megtekintésére is lehetőség lesz.
Átadták Az Év Múzeuma díjakat
A Magyar Nemzeti Múzeum kertjében a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum a komplex fejlesztésért, a megújult szemléletű, közönségbarát, széles látogatói réteghez eljuttatott időszaki és vándorkiállításokért vehette át Az Év Múzeuma 2010 díjat. A kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Szlovák Tájház hosszú távú fejlesztési programjának kidolgozásáért és folyamatos megvalósításáért, a Petőfi kultusz ápolásában betöltött kiemelkedő szerepéért részesült ugyanebben az elismerésben. A Magyar Nemzeti Múzeum különdíját a Bátai Tájház, míg az ICOM (Múzeumok Nemzetközi Tanácsa) Magyar Nemzeti Bizottság és a Pulszky Társaság összevont különdíját a szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékmúzeum érdemelte ki.
Az év kiállítása 2010 díjat a zsűri a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Észak-Magyarországi tájegységének ítélte oda. A Pulszky Társaság célja az évente megpályázható és elnyerhető Az év kiállítása díjjal, hogy elismerje és kitüntesse a legeredetibb, magas színvonalon megvalósított állandó vagy időszaki tárlatot, mely új tudományos eredményeket mutat be, új technológia kreatív használatát igényli, szokatlan megközelítéssel mutatja be az anyagot és új látogatói rétegeket von be. Az első alkalommal átadott díjra 17 intézmény jelentkezett.
Az idei múzeumünnep központi témája, jelszava a Múzeum és emlékezet, e témakörhöz kapcsolódva alakítják ki a múzeumok programajánlatukat – emlékeztetett Hammerstein Judit kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár megnyitó beszédében. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Múzeumok Majálisa 2011 kiemelt vendége a Több, mint szolidaritás, A magyar-lengyel barátság ezer éve című időszaki kiállítással, illetve hazánk soros európai uniós elnökségével összefüggésben a lengyelországi Tarnówi Regionális Múzeum.
A viszonzatlan szerelem
A magyar-lengyel barátságról írt egyébként a Rzeczpospolita című lengyel napilap.A lap munkatársa, Marcin Szymaniak Viszonzatlan politikai szerelem című, budapesti keltezésű cikkében beszámolt a Terror Háza Múzeumban nyílt emlékkiállításról, amelyet a magyarbarát lengyel történésznek, államtitkárnak, a Harci és Vértanúsági Emlékhelyeket Gondozó Tanács egykori elnökének, a tavaly áprilisi szmolenszki katasztrófa áldozatául esett Andrzej Przewozniknak szenteltek.
A szerző is megemlítette, hogy a budapesti Nemzeti Múzeumban hamarosan egy másik kiállítás is nyílik az ezeréves lengyel-magyar kapcsolatokról. A Przewoznik-emlékkiállítást a Terror Háza vezetősége és a közigazgatási és igazságügyi miniszter kezdeményezte, aki nem titkolja, hogy célja a Magyarország és Lengyelország közötti kapcsolatok erősítése. „Közép-Európában gyakran van dolgunk különböző konfliktusokkal, amelyeknek tükrében a lengyel-magyar barátság nagyon pozitív és gondozásra méltó jelenség. Przewoznik éppen ennek a barátságnak volt nagy előmozdítója” – nyilatkozott a lapnak Navracsics Tibor.
A Varsó felé gyakorolt budapesti gesztusok azonban nem találnak forró viszonzásra – folytatódik a cikk. A lengyel diplomácia az első európai ligában akar játszani – Franciaországgal, Nagy-Britanniával és Németországgal együtt -, s a kis Magyarország nem tartozik ide. „Orbán Viktor magyar miniszterelnök első külföldi látogatása Lengyelországba vezetett, az új budapesti főpolgármester is először Varsóba látogatott el. De Lengyelországban ezt nem vették észre” – mondta a lapnak Arkadiusz Bernas, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója. „Nagyon meglepődtünk, amikor a magyarok javasolták, hogy az egyik legnépszerűbb budapesti múzeumban legyen ez a kiállítás. A Lengyelország iránti barátság újabb jelképes kinyilvánítása ez részükről, amit a lengyelek a jelek szerint nem vesznek észre” – fűzte hozzá.
