A közlemény szerint szerdán megkezdték a sztrájk támogatását felmérő aláírásgyűjtést.
A közlemény emlékeztet arra, hogy a Mozdonyvezetők Szakszervezete május 6-án kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett a kormánynál a nyugdíj-korkedvezmény és korengedmény tervezett megszüntetése ügyében. A szakszervezet levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyre azóta sem érkezett válasz.
A sztrájktörvény értelmében: amennyiben a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, a kormány öt napon belül kijelöli az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőjét – írják az MTI-nek eljuttatott közleményben. Az érdekképviselet szerint a kormány nem tett eleget jogszabályi kötelezettségének, azaz nem jelölte ki a kormányzat felhatalmazott képviselőjét és az első tárgyalás időpontját, illetve helyét.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete hangsúlyozza: a tervezett intézkedések súlyos érdeksérelmet és egzisztenciális fenyegetést jelentenek a mozdonyvezetőkre. A korkedvezményes és korengedményes nyugdíj együtt biztosították a szakmából való tisztes visszavonulás lehetőségét azoknak a mozdonyvezetőknek, akik a szigorodó és idősebb korban egyre kevésbé teljesíthető pályaalkalmassági követelmények miatt hivatásuk feladására kényszerülnek – áll a közleményben.
Nem csak a mozdonyvezetők alakítottak sztrájkbizottságot
Két nappal ezelőtt jelentették be, hogy a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének demonstrációs bizottsága sztrájkbizottsággá alakult.
A LIGA Szakszervezetek akkor szintén bejelentette: országszerte felgyorsítják a sztrájkbizottságok alakítását, ha az Országgyűlés elfogadja az indítványt, amely „egyetlen tollvonással lehetővé tenné a már megszerzett nyugdíjak visszavonását”.
Sztrájkbizottságot alakított öt közoktatási szakszervezet is május 5-én, hogy tárgyalások kezdődjenek a készülő közoktatási törvényről és a pedagógusok béremeléséről. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke akkor bejelentette, hogy a sztrájkbizottságnak nem az az elsődleges célja, hogy munkabeszüntetést szervezzen. A célja az, hogy egyeztetésre kényszerítsék a kormányzatot, erre – mint mondta – „törvény adta jogaik vannak”.
Korlátozott is lehet a sztrájkjog
A lapunk által megkérdezett munkajogász szerint korlátozott sztrájkjoga van a rendőröknek és más fegyveres erők dolgozóinak, ha az elégséges szolgáltatást biztosítják, akkor nem jogellenes (nekik ugyanis ez kötelező). Mivel a sztrájkot előre be kell jelenteni, ekkor a munkáltató kifogással élhet a munkabeszüntetés jogszerűségével kapcsolatban. Ilyen esetekben a munkaügyi bíróság dönt, hogy megtartható-e a sztrájk – mondta az fn.hu-nak dr. Lőrik Erzsébet.
