Az első „nemzeti tanév” második napján Hoffmann Rózsa a Kossuth Rádióban a tanárok béremelési igényeivel kapcsolatban kijelentette: “aki ilyen kiürült államkincstári vagy költségvetési helyzetben radikális béremelést követel, az vagy ostoba vagy bohóc, mert egyszerűen nincs honnan”. Nagy felzúdulás követte akkor a korábban a pedagógusok presztízsének, életkörülményeinek, bérének növelését ígérő államtitkártól ez a mondat. Utóbb bocsánatot is kért Hoffmann azoktól, akiket megsértett.
Így a tanév vége felé megint a Kossuth Rádióban fogalmazott meglehetősen furcsán, és számos tanárt megsértve, amikor a közoktatási koncepció n+egyedik változatához előhúzott ötletéről kérdezték. E szerint nem csak a kötelező óraszámokat határozna meg a törvény a pedagógusok számára, hanem az iskolában töltött időt is leírná, összesen 32 órát kellene az iskolában tölteniük a pedagógusoknak. Ha van dolguk, ha nincs. Persze a tanórákon kívüli idővel az igazgató rendelkezhet, tehát például beküldheti a tanárokat helyettesíteni, szakkört vezetni satöbbi. Mindezt eddig is meg kellett tennie az intézményvezetőnek, de túlórapénzért. Ezentúl mindez munkaköri kötelesség lesz. Nyilván erre célzott a szakszervezeti elnök, amikor azt mondta, az elképzelés burkolt óraszámemelés. (Azt is mondhatta volna, hogy burkolt fizetéscsökkentés.)
A 180 perc című műsorban az államtitkár azt állította, hogy a pedagógusok kötelező iskolában tartózkodásának ötlete azt szolgálná, hogy a gyerekek is az intézményekben maradhassanak a munkaidő végéig, ezt pedig szerinte csak úgy lehet megoldani, ha a jelenlegi “kicsinyes túlóra-elszámolásos pedagógiai munkaszervezést” megszüntetik. Hoffmann megjegyezte – utalva a nagy port kavart villámkérdőív eredményeire – hogy az igazgatók több mint ötven százaléka támogatja ezt az elképzelést.
Az adott kérdés így szólt (szó szerint idézzük): „Az életpályamodell feltételei mellett egyetért-e azzal, hogy a pedagógusok a törvényben megszabott heti munkaidő 80 százalékát kötelezően munkahelyi tevékenységgel töltsék, melyen belül az órarend szerinti foglalkozással lekötött óra nem lehet kevesebb, mint a jelenlegi kötelező óraszám, a szervezett nevelő-oktató munkához köthető valamennyi egyéb tevékenységre pedig az igazgató saját hatáskörében jelöli ki munkatársait?” Erre Hoffmann szerint az igazgatók több mint fele igent mondott. Eltekintve azoktól a súlyos kihívásoktól, amelyek a kérdőív-szerkesztési módszertannal kapcsolatban rögtön felmerülnek, az életpályamodell végleges változatáról, annak bevezetéséről nem tudnak egyelőre az igazgatók semmit.
Az fn.hu által megkérdezett pedagógusok el vannak keseredve az ötlet miatt, többen úgy fogalmaztak,hogy ezután nem fognak dolgozatot íratni, mert nem hajlandók otthon javítani azokat esténként, mint eddig. Sérelmezték, hogy eddig a növekvő bérekről, csökkentett óraszámokról hangzottak el ígéretek, most újabb „pofont kaptak” a kormánytól.
