megoldások az fn.hu-n
A történelemérettségi megoldásait 13 órakor olvashatja az fn.hu-n!
A tévhitekkel ellentétben a történelemérettségik általában nem a legjobban szoktak sikerülni, igaz, nem is a legrosszabbul. Tavaly ugyan csak a fizika és a kémia előzte meg a tárgy átlagát, de például egy évvel korábban az angol és magyar is. Az érettségi tárgyak összevont átlageredménye 2010-ben 3,62 volt, a történelemé 3,68.
Botránnyal debütált
A szóbeli tételek között majdnem mindig szerepelt a szerdai vizsgatárgy az érettségi több mint másfél évszázados történetében, de írásbeliként 2005-ben, a kétszintű érettségi nyitányakor debütált. Az az év persze nem ettől lett emlékezetes, hanem mert idő előtt kiszivárogtak egyes tantárgyak tételei. A történelemtesztek is kísértetiesen hasonlítottak ahhoz, ami napokkal korábban az interneten megjelent. A nagyszámú fellebbezés miatt végül az emelt szintű írásbelit meg is kellett ismételni.
Szerdán történelemből középszinten 1276 helyszínen 86 396 tanuló, emelt szinten 106 helyszínen 6265 diák érettségizik. Történelem tantárgyból középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol és szerb nyelven is tesznek érettségi vizsgát.
2006-ban is még több súlyos szakmai kifogás merült fel a feladatokkal kapcsolatban: egy 56-os forráselemzési feladatban fiktív idézet szerepelt (a feladatlap összeállítói semmilyen módon nem jelezték, hogy a szöveg kitalált). Szintén sokan bírálták az „aktívan politizáló” Wittner Mária visszaemlékezéseinek beemelését a feladatsorba. A következő években azonban mind a szervezést, mind a tartalmat tekintve – kisebb bakikat leszámítva – lassan beállt a rendszer, így a történelemérettségi is.
Tételek és korszakok
A mai értelemben vett érettségi vizsgát első ízben 1788-ban, Poroszországban tartottak, Magyarországon pedig 1851-től számíthatjuk a matúra történetét.1949-ig a konkrét érettségi tételeket az iskolák igazgatói terjesztették fel, és azokat az érettségi elnökök fogadták el. A Magyarországon lezajlott első érettségik egyikén, a Budapesti Piarista Gimnáziumban 1851 szeptemberében a következő tételekre kellett megfelelniük a maturálóknak:
„1. A rómaiak és az athéniek összehasonlítása. (Fordítás magyarból latinra)
2. Írja le körülményesen születési helyét.
3. Szerkesztessék egy beszéd a tudományoknak az emberek boldogságára való befolyásáról.
4. Adassék elő azon következmények, melyeket az emberek társalkodása eredményez.
5. Szerkesztessék egy beszéd a tudományok hasznosságáról.”
1895-ben a Hódmezővásárhelyi Református Főgimnáziumban a kor nagy eseményére való tekintettel már „A magyar ifjúság szívbéli ünneplése és benső fogadástételei a milleniumi ünnepélyek alkalmával. (Szónoki beszéd)” című tételről kellett beszélnie a vizsgázóknak. A 20. században egyre fontosabbá vált a(z aktuális) nemzettudat kialakítása, s ez okból a történelemtantárgy is. Érdekesség és elrettentő példa a mai maturálóknak, hogy például 1928-ban 120 tételből kellett történelem vizsgát tenni, ebből 102 magyar, 18 pedig egyetemes vagy általános témákat ölelt fel.
Történelmi jogunk
A két világháború történelem tételei között természetesen Trianon volt a leggyakoribb téma. 1932-ben Mosonmagyaróvárott például a „Mire tanítja a magyar történelem a szomorú jelen ifjúságát?” kérdésre kellett válaszolniuk a vizsgázóknak. 1938-ban Miskolcon a leánygimnáziumban a „Történelmi jogunk Nagy–Magyarország területéhez”, ugyanebben az évben az – akkor még szintén középfoknak számító – miskolci tanítóképzőben pedig „A Trianon elleni küzdelem lehetősége és módja a népiskolai történelemtanítás keretében” volt a fő vizsgatétel.
1949-ben központosították az érettségi tételeket (is), de már az azt megelőző évben is megmutatkoztak a középiskolákban az új (és persze fényes) szelek. A gyöngyösi állami Koháry István Gimnáziumban például arra kellett megfelelni a diákoknak, „Hogy használható fel az atomenergia a szocializmus építésében.” Ugyanebben az évben a VIII. kerületi állami Zrínyi Miklós Gimnáziumban vagy „A kapitalizmus bírálata Az ember tragédiájában” vagy „A magyar népi demokrácia útja a romoktól az ötéves tervig” című tételekből húzhattak egyet a végzősök. 1949-től a szelek már a mindenkinek a központból (a Szalay utcából) fújták a tételeket is.
1978-ban megszüntették a történelem érettségit, de 1980-ban közkívánatra ismét a szóbeli érettségi tantárgyak közé került. (A 2010-es kormányváltás után az oktatási államtitkárság tervei szerint újra megúszható lett volna a töriérettségi, igaz csak a szakiskolákban. A tiltakozásokra való tekintettel ez most már úgy tűnik, kikerült a – mind a mai napig homályos – tervekből.)
Az utóbbi évek
2009-ben a középszintű tesztben többek között a magyarországi zsidótörvényekkel, a parlamenti rendszerünk működésével, a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos feladatokat kellett megoldaniuk a maturálóknak, talán a legnehezebb kérdések a 19. századi balkáni helyzettel és a rendszerváltásig tartó demográfiai változásokkal kapcsolatosak voltak.
Tavaly a magyar történelemhez tartotó kifejtős kérdések a Hunyadi-kor hadjárataira, a kiegyezés utáni idők gazdasági fejlődéséra, a honfoglalás kor társadalmi viszonyaira, az 1849-es tavaszi hadjárat politikai következményeire, az ellenforradalmi rendszer 20-as évek eleji belpolitikai konszolidációjára és a rendszerváltásra vonatkoztak. (Ezek közül kettőt kellett kidolgozniuk a maturálóknak.) Az egyetemes történelem tételek között többek között az ókori Görögország hitvilága, és a 20. századi női szerepének és divatjának változása szerepelt.
Több mint a fele magyar történelem
A középszintű írásbeli vizsgája idén is 180 percig tart. Két feladatsorból áll: az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok, valamint a szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásából. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.
Az emelt szintű írásbeli 240 perces és szintén két feladatsorból áll. A diákok először az I. feladatlapot oldják meg, a dolgozatokat 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a II. feladatlapot.
Az írásbeli feladatsort mindkét szinten 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat felét a XIX. és a XX. század történelme adja.
Idén is használhatnak a diákok középiskolai történelmi atlaszt, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótárt, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.
