megoldások az fn.hu-n!
13 órától a matematikapéldák helyes eredményei az fn.hu-n!
Az új érettségi rendszer bevezetésének első eredményeit nem lehet érdemben vizsgálni, ugyanis a 2005-ös tételek idő előtt kiszivárogtak. Azóta azonban rendre a legrosszabb átlagot matematikából produkálják a vizsgázók. Bár nyilván nem véletlenül (a botrányos kezdést feledtetve) könnyűre szabták 2006-ban a tételeket, ez évben is csak az angol középfokú átlageredménye (3,24) volt kissé a mateké (3,32) alatt.
Azóta viszont egyértelműen negatív listavezető a sokak által ezek szerint nem véletlenül félt természettudományos tantárgy. Közepes fölé csak 2009-ben kúszott az átlag, a többi évben az alatt teljesítettek a diákok. Tavaly 2,91-es volt ez az érték, ez több mint fél érdemjeggyel marad el a következő legrosszabb biológia és közel másféllel a legjobb, kémia középfokú teszt eredményeitől.
A régi szisztémában sem volt sokkal eredményesebb a matematikamatúra, a 2001-2013-as összevont átlag is mindössze 3,17. Mindez azt is jelenti, csakúgy, mint a magyarnál, hogy – a laikus véleményekkel szemben – az új érettségi semmivel nem könnyebb, mint a régi volt. A jegyek eloszlása is hasonló képet mutat: a legtöbben kettesre mentek át a vizsgán, majd szépen sorban jön a listán a hármas, négyes és ötös érdemjegy. Jelesre a középszinten érettségizőknek mintegy 12 százaléka vizsgázott 2010-ben. A gimnáziumokban tanulók érzékelhetően jobb teljestíményt nyújtanak, mint a szakközépiskolások.
Hogy lesz a tesztből érdemjegy?
A középszintű vizsgára 180 perc, az emelt szintűre 240 perc áll a diákok rendelkezésére. A vizsgán nyújtott teljesítményt százalékban kell meghatározni. A százalékok alapján adják az osztályzatot, valamint ebből számolják ki a felvételi pontokat. A jeleshez középszinten 80 százalékos, emelt szinten 60 százalékos eredményt kell elérni, míg az elégségeshez mindkét szinten 20 százalékot. Ugyanakkor az elégséges minősítés eléréséhez nem elég az összesen legalább 20 százalékos eredmény, hanem minden vizsgarésznél el kell érni legalább 10 százalékot. Ez vonatkozik a matematika emelt szintű vizsgára is.
A matematika középszintű vizsga értékelésére speciális szabályok érvényesek. Csak írásbeli vizsgarész van. Ha a vizsgázó eléri a 10 százalékot, de nem éri el a 20 százalékot, szóbeli vizsgával még sikeresen teljesítheti az érettségi vizsgát.
Kedden matematikából középszinten 89 316-an érettségiznek magyarul. Ezenkívül angolul, németül, franciául, olaszul, spanyolul, oroszul, horvátul, szerbül, románul és szlovákul is tesznek majd vizsgát a tanulók középszinten. Az emelt szintű matematikaérettségin 2941-en méretik meg a tudásukat magyarul, ezenkívül angolul és németül is lehetőségük nyílik a diákoknak vizsgázni.
Némileg optimistábbak lehetünk, ha a matematikatanításunkat nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk. A PISA-felmérések azt mutatják, hogy a matematikai-logikai gondolkodást tekintve a 15 évesek (tehát nagyjából a gimnáziumba lépők) az OECD-átlagtól csak alig maradnak el. Hogy erre büszkék lehetünk-e vagy sem, az nézőpont kérdése. Az biztos, hogy a tankönyvszagú, az ismereteket csak visszakérdező feladatok ezt a fajta – életben felhasználható – gondolkodást nem segítik elő. Már pedig ma a kompetenciaalapú, képességfejlesztő tanítás egyfajta szitokszó lett, noha a matematika területén épp ennek megerősítése lehetne a fejlődés útja.
