Ilyenek a magyarérettségi tételek

Hétfő reggel indul a május 23-ig tartó idei tavaszi érettségi időszak. Mint évtizedek óta, először a magyar nyelv és irodalom tételeket kell kidolgozniuk a végzős diákoknak. Az Oktatási Hivatal adatai szerint több mint 90 ezren vizsgáznak közép-, 1292-en emelt szinten magyarból. (Ezen a napon van a magyar mint idegen nyelv vizsga is, ez mindössze 119 tanulót érint országosan.)

Rádió helyett vaskos füzetek

2005 előtt – az új, kétszintű érettségi bevezetése előtt – hétfő reggel nyolckor a Kossuth Rádióban olvasták be a tételeket, a felügyelő tanárok pedig felírták a táblára a választható feladatokat. Akkoriban három feladat közül választhattak egyet a maturálók. Ennek nyomai ma is megmaradtak a vizsga szövegalkotás részénél, amelyben középszinten ma is három tételből kell egyet választaniuk a diákoknak.

Az új rendszerben ugyanis két előre kinyomtatott vastag feladatlapot osztanak ki, egy szövegértési és egy szövegalkotási tesztet. Az előbbire 60 perc, az utóbbira 180 perc áll rendelkezésre.

Mindentudás egyetemétől a Janus Pannonius-kutatásig

A szövegértési feladat alapja általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása többnyire a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés.

2005-ben Láng István, a Mindentudás Egyetemén tartott Környezetvédelem, fenntartható fejlődés című előadásának, 2006-ban Horn Gergely A turizmus hatása az ökológiai és a társadalmi sokféleségre tanulmányának, 2007-ben Heltai András Például Ausztria című könyvének, 2008-ban egy Nádasdy Ádám-interjú részlete alapján kellett különböző kérdésekre válaszolnia a végzős diákoknak. Tavalyelőtt Mikszáth Kálmán Jókai Mór élete és kora című művének Epilógját, tavaly pedig a Janus Pannonius-kutatások új eredményeiről szóló interjúrészletet kellett alaposan feldolgozniuk.

Kifejtős tételek

A szövegalkotási feladatlapról a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A „kifejtős kérdés” elvárható terjedelme 500-1500 szó. 2005-ben – amikor az interneten már vasárnap este megjelent a tételsor – Kaffka Margit női irodalmi sorsokról szóló gondolatai, Mikszáth Kálmán Szegény Gélyi János lovai című novellája és egy Kosztolányi Dezső-József Attila versösszehasonlítás közül kellett választaniuk a diákoknak. Nagyjából ehhez hasonló volt a többi év „felhozatala” is.

Az első választható kérdés mindig valamilyen szöveg továbbgondolása volt. 2006-ban Umberto Ecó irodalmi címadásról szóló gondolatairól, 2007-ben a könyvforgalmazás nehézségeiről, 2008-ban egy Ancsel Éva-írás alapján a technikai forradalom emberiségre gyakorolt hatásairól, 2009-ben egy Spiró György-interjú nyomán az irodalomolvasás és az írás mai helyzetéről kellett értekezni. Tavaly pedig a Ne félj! című Szabó Magda-beszélgetőkötet részlete volt a kiindulópontja azoknak a diákoknak, akik nem annyira a tárgyi ismeretekben, mint inkább az érvelésben jeleskednek.

A másik két választható szövegalkotás kérdés jellemzően hagyományos irodalmi műelemzés, amelyben verset, vagy novellát kell értelmezni, esetleg két művet összehasonlítani. 2006-ban Márai Sándor Halotti beszéd című verse és egy Vajda János-Juhász Gyula összehasonlító verselemzés, 2007-ben Sánta Ferenc Kicsik és nagyok című novellája és egy Csokonai, és egy Ady szerelmes vers összehasonlítása, 2008-ban Petelei István A könyörülő asszony című novellája és egy Berzsenyi-Vas István összehasonlítás, 2009-ben Lázár Ervin Csapda című novellája valamint Petőfi és Vörösmarty egy-egy bordala volt a kidolgozandó tétel. Tavaly szintén egy novellaelemzés (Gelléri Andor Endre Pármai likőr), vagy egy Kosztolányi vers, és az arra írt Karinthy parafrázisról kellett írni.

Mégsem könnyebb az új érettségi?

A kétszintű érettségi bevezetése óta többször is kritika érte a rendszert, mondván, nem elég színvonalasak a kérdések, a „hülye is meg tudja csinálni” azokat. Az fn.hu is többször írt arról, hogy lebutították az érettségit, vagy, hogy kettesre-hármasra bárki meg tudja írni a dolgozatokat. Utánanéztünk, hogy mit mutatnak az érdemjegyek, és némileg felül kell bírálnunk az álláspontunkat. Az érettségi jegyek átlaga és szórása sem nagyon változott meg az új rendszer bevezetésével.

2001-ben az érettségi tárgyak összevont átlaga 3,44 volt, ez volt 2010-ig a legrosszabb érték. (Az új rendszerben a középszintet hasonlítjuk a régi matúrához.) A legjobb 2006-ban és 2009-ben volt, de ez is mindössze 3,65-öt ért el. E két adat között ingadozott az elmúlt évtized érdemjegy-átlaga. Ami a magyar nyelv és irodalom középszintet illeti az elmúlt évtizedben: 3,40 és 3,63 között mozgott az érték. Az érdemjegyek szórása között sincs érdemi különbség, elhanyagolható elégetlen érettségi mellett, viszonylag egyenletes eloszlásban van a többi érdemjegy mind a régi mind az új rendszerben.

Egy esetben mondható tehát, hogy sokkal könnyebb lett a záróvizsga: ha általában rosszabb teljesítményt nyújtottak a vizsgázók és ezt palástolva alacsonyabban húzták meg a ponthatárokat.

Szigorú biztonság

A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 perces. Az írásbeli vizsga nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. Az érettségizők a rendelkezésére álló időt itt is tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.

Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.

Az érettségiket az idén is rendkívül szigorú biztonsági intézkedések kísérik, hogy a tételek ne szivároghassanak ki. A tételsorokat csak nagyon kevesen ismerik: a bizottság tagjai, továbbá azok, akik ezeket összeállították, illetve átadják a nyomdának. (A tételek útjáról itt olvashat.)

Az írásbelik kedd reggel a matematika vizsgákkal folytatódnak. Szerdán történelemből, csütörtökön angol, pénteken pedig német nyelvből vizsgáznak a tanulók. A diákok választása alapján ebben a vizsgaidőszakban 192 tárgyból lesz középszintű és 57 tárgyból emelt szintű érettségi vizsga.

Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 2-án kezdődnek és június 8-án zárulnak, a középszintű szóbeli vizsgák időszaka június 14-től 28-ig tart. A diákok együttesen majdnem 485 ezer vizsgát tesznek le, ezek közül mintegy 31 ezer emelt szintű, 454 ezer pedig középszintű vizsga. Az emelt szintű vizsgák száma a tavalyihoz képest 14 százalékkal, négyezerrel nőtt.