Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) közösen tartott fórumot, amelyen részt vett Andor László, az Európai Unió foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa is.
Andor László hangsúlyozta: az Európai Unió gazdaságilag jobban teljesítő tagállamaiban kivétel nélkül jellemző az erős és intézményesült szociális párbeszéd.
Andor László a szakszervezetek képviselői előtt tartott előadásában elmondta: az idei május elseje különleges azért, mert Ausztria és Németország megnyitja munkaerő-piacát a 2004-ben csatlakozott közép-kelet-európai tagállamok előtt. Kiemelte: a nagyobb fokú mobilitás a munkavállalók és a munkaadók számára egyaránt kedvező.
Rámutatott: a gazdasági válság következményeként jelenleg körülbelül hétmillióval több munkanélküli az Európai Unióban (EU), mint három éve. A fiatal munkanélküliek száma ráadásul ennél jóval nagyobb mértékben emelkedett, jelenleg 21 százalék körüli az átlagos ifjúsági munkanélküliségi ráta az EU-ban – hívta fel a figyelmet Andor László. Elmondta: hiába bővül az európai gazdaság, a munkanélküliség szintje még épp hogy csökkenésnek indult, és egyenetlenül javul a foglalkoztatási helyzet.
Borsik János, az ASZSZ elnöke a fórumon hangsúlyozta: a magyar kormány tagadja az autonóm szociális párbeszédet, és “katasztrofális” javaslatokat fogalmazott meg a Munka törvénykönyvének módosítása kapcsán.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke ezzel kapcsolatban kiemelte: a magyar munkaerő-piacon a munkáltatók és a kormány láthatóan úgy véli, hogy a rugalmasság nem a munkapiacra, hanem az egyes munkavállalók foglalkoztatására vonatkozik, ez pedig nagy különbség, mert kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat.
Varga László, a közszolgálati szakszervezeteket tömörítő SZEF elnöke pozitívumnak nevezte, hogy az EU2020 stratégia kiemelten kezeli az európai munkavállalók foglalkoztathatóságának javítását. Az elnök ugyanakkor kifogásolta a közszolgálati munkajog magyarországi átalakítását, példaként említve az indoklás nélküli felmondás bevezetését, illetve annak köztisztviselőkre való kiterjesztését.
