Mióta a Jobbik két hónapja újra cigánypolitizálással próbálja meglágyítani a tőle elforduló szavazók szívét, számos településen váltak elviselhetetlenné az egyébként sem túl rózsás állapotok romák és nem romák között. Az etnikai és közbiztonság miatti feszültségek határán egyensúlyozó problémára a szélsőséges szervezetek megjelenésével terelődött a nagypolitika figyelme. A kormány az elmúlt hetekben szélsőjobboldali szervezetek által végzett polgárőri tevékenység, majd a Gyöngyöspatán eszkalálódott helyzet nyomására most jogszabály-módosítással és kormányrendelettel üzen hadat a szabadcsapatoknak.
Közeledik az első pofon?
Elsőként a miniszterelnök nevével fémjelzett kormányrendelet jelent meg pénteken a Magyar Közlönyben, mely szombati hatállyal lépett életbe. A rendelet a polgárőri tevékenységet szabályozta egyértelműen az elmúlt időszakra reagálva, amikor a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület járőrözött Gyöngyöspatán. A kormányrendelet 100 ezer forintig terjedő pénzbírságot helyez kilátásba arra az esetre, ha valaki „Együttműködési kötelezettség* megszegése polgárőr tevékenység ellátása során […]együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül látja el a polgárőrség törvényben meghatározott feladatait”, valamint közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése alkalmán.
kivel kell együttműködni
*A helyi önkormányzatokkal, az állami és önkormányzati szervezetekkel, a rendőrség, a katasztrófavédelem, illetve a vám- és pénzügyőrség szerveivel, a környezet- és természetvédelmi szervezetekkel, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságokkal, a mezei- és természetvédelmi őrszolgálattal, valamint a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarával. (Forrás: 2006. évi LII. törvény a polgárőrségről)
A Navracsics Tibor által beterjesztett, a büntető törvénykönyv módosítását célzó javaslat némiképp lefedi a kormányrendeletet, legalábbis a (polgárőr tevékenységet is magába foglaló) közbiztonsági tevékenység jogellenes tervezését szankcionálja. A módosítás alapján „Aki olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló, vagy annak látszatát keltő tevékenységet szervez, amely másokban riadalmat kelt, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”, valamint az is, „aki a helyi polgárőr szervezet tagjának a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott feladatai ellátását úgy szervezi meg, hogy a helyi polgárőr szervezet a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott együttműködési kötelezettségét nem teljesíti .”
Védelmet épít a Jobbik
Kérdés, hogy a kialakított jogi háttérrel ezentúl gyakorlattá válhat-e, hogy a kistelepüléseken felvonuló, akár polgárőri tevékenységre hivatkozó, akár mindössze erődemonstrációt tartó szélsőséges szervezetek tagjait lefogják. A Jobbik, amelyet a parlamenti pártok közül nyilván leginkább érint a változás, csütörtökön szintén módosító javaslattal élt a Btk.-val kapcsolatban. Ennek alapján az a hivatalos személy, aki országgyűlési képviselőt törvényből adódó feladatainak ellátása során jogellenesen akadályoz, három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető.
Előállítás Gyöngyöspatán. Fotó: Kummer János / fn.hu
A radikális jobboldali párt – amelyet szoros szálak fűznek az egykori Magyar Gárdához és annak reinkarnációjához – javaslata többek között egy olyan szituációban értelmezhető, ha az egyenruhás vagy rendfenntartást célul kitűző szervezeteket a párt parlamenti képviselői megjelenésükkel támogatnák.
„Nem kellene állandóan a Parlamentbe szaladgálni”
Finszter Géza, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa, az ELTE jogi karának egyetemi docense lapunk kérdésére leszögezte, nem jogalkotási, hanem jogalkalmazási kérdésről van szó. Irracionálisnak tartja, hogy minden komolyabb esemény alkalmával rohannak a Parlamentbe törvényt alkotni az adott szituáció kapcsán a képviselők, annak ellenére, hogy ezeknek a szituációknak a szabályozása már adott. A OKRI főmunkatársa hozzátette, a Jobbik javaslata is mutatja azt a lehetetlen helyzetet, hogy a szakma figyelmen kívül hagyásával minden botcsinálta képviselő rohan törvényt alkotni és politikai eszközzé silányítják a jogot.
A Büntető Eljárásjogi Tanszéken tanító szakember szerint már most is rendelkezésre áll az a jogszabályi háttér, amelyet a most kezdeményezett rendelet és módosító javaslat céloz. Ha már törvénymódosításról van szó, Finszter Géza inkább a polgárőrségről szóló 2006. évi. LII. törvény módosítását tartaná logikusnak. A polgárőri tevékenységről is szóló jogszabály szigorításával megakadályozható volna az a tendencia, hogy a polgárőrség társadalmi tevékenységével visszaélnek, mögé bújva a garázdaságot bőven kimerítő cselekményeket végeznek – véli a kriminológus. Hozzáteszi, a közelmúlt eseményeit a hatályos törvények alapján is szankcionálni lehetne például garázdaság, zaklatás vagy az egyesülési joggal való visszaélés tényállásával indokolva.
Aki egyenruhában megy a cigánytelepre…
A szakember elmondta, a kormányrendeletben említett polgárőri tevékenységet magában foglalja a törvénymódosításban írt közbiztonsági tevékenység. Annak, hogy előbbiben százezer forint, utóbbiban pedig két évig terjedő szabadságvesztés a szankció, az az oka, hogy kormányrendelet csupán szabálysértési tényállást állapíthat meg, míg a törvény már a vétség vagy bűntett esetében is szankcionálhat.
Finszter Géza szerint viszont nem ütközne különösebb nehézségbe a törvénymódosításban jegyzett nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatti közösségellenes magatartás bizonyítása. A ráutaló magatartási elemek, hogy hol, mikor, hányan, milyen öltözékben, milyen tevékenységet és milyen előzménnyel folytattak az elkövetők, mind bizonyító erővel bírnak. A kriminológus szerint ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a gyakorlatban nem ütközik-e majd ugyanolyan falakba a jogalkalmazás, mint a lassan húsz éve vitatott közösség elleni izgatás esetében.
