Fejleszteni kell a felfedező kutatások infrastruktúráját, mert azok nélkül nem létezik innováció – hangsúlyozta Pálinkás József, aki a Magyar Tudományos Akadémia közelgő közgyűlése kapcsán nyilatkozott az MTI-nek.
Ha visszafejlesztik a felfedező kutatásokat, egyszer csak azt vesszük észre, hogy nincs mit gazdaságilag hasznosítható eredményekre váltani, mert nem lesznek kutatók, akik az újdonságokat létrehozzák, másrészt a tudományos utánpótlást képeznék. Ezért minden döntéshozónak, minden kormánynak gondolnia kell arra, hogy egy ország innovációs képessége, gazdaságának versenyképessége a felfedező kutatásokban gyökerezik” – fogalmazott Pálinkás József.
„A természettudományokban infrastruktúra nélkül nem lehet eredményeket produkálni” – jegyezte meg Pálinkás József, aki a Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács társelnökeként azt javasolta, hogy az Új Széchenyi-tervben 15 milliárd forintos keretet hozzanak létre az infrastrukturális fejlesztésekre.
Az MTA elnöke kitért az akadémiai kutatóhálózatra is, amelynek infrastruktúrája rohamosan értéktelenedik, szerkezete nem felel meg a modern követelményeknek. Tájékoztatása szerint az idén a teljes kutatóhálózatban mindössze 450 millió forintot fordíthatott az MTA a fejlesztésekre, ebből 300 milliót jelentősebb műszerek beszerzésére, 150 millió forint pedig az intézetek számítástechnikai infrastruktúrájára jutott.
Az MTA elnöke kitért a kutatóintézet-hálózat szellemi megújítását célzó Lendület programra, amely fiatal, 30 és 45 év közötti kiváló, képességeiket már bizonyított tudósoknak biztosít lehetőséget önálló, ígéretes kutatási témákra szakosodott kutatócsoport létrehozására az MTA intézeteiben.
Egy tehetséges, különleges ember a tudományban mágnesként vonzza maga köré a tehetségeket. Ezért fontos, hogy a kutatóintézetek sokkal jobban támaszkodjanak a kiemelkedően tehetséges emberekre. Az intézetigazgatóknak erőtejesebben kell keresniük a legjobb embereket, ebben még egy kicsit bátortalanok vagyunk” – összegezte az akadémia elnöke.
