Miután az új alkotmány elfogadása kezdett egyre biztosabbá és elkerülhetetlenebbé válni, némileg megváltozott az ellenzéki pártok hozzáállása is. A Jobbik láthatóan a parlamenten belül és kívül is inkább az egyetlen igazán megfogható karakter eleme a cigánybűnözés témája. Ezen keresztül próbálja magát a párt önálló szereplőként megjeleníteni és elkülöníteni a kormányzati politikától. Az alkotmány vitájában a magyar föld elidegeníthetetlenségén folyó vita alatti hazaárulózáson kívül nem sok vizet zavart az egyetlen, az alkotmányozásban résztvevő ellenzéki párt. Az alaptörvényt persze ők sem szavazták meg.
Az MSZP újra udvarol
Az MSZP viszont újra elkezdett udvarolni a zöldeknek. Bár az LMP már megalakulása óta próbálja távol tartani magát baloldali konkurenciájától, az utóbbi időben viszonylag sok kérdésben került azonos platformra a szocialistákkal. A kormánypolitikától való éles elkülönülésre főleg az Alkotmánybíróság jogainak megnyirbálása, a médiatörvény, az utóbbi pár hétben pedig az új alkotmány témáin keresztül kapott terepet az LMP. A cél pedig az volt, hogy a párt a civil érdekek leghitelesebb parlamenti képviselőjeként láttassa magát.
Szocialista forrásunk szerint az utóbbi időben több alkalommal is történt kommunikáció a zöldekkel, a beszélgetések során pedig már közel sem volt annyira elutasító a hangnem, mint azelőtt. Bár közös performanszra továbbra sem került sor, forrásunk szerint az LMP-ben is vannak olyan hangok, amelyek az együttműködés formáit, lehetőségeit latolgatják, bár ezek egyelőre egyedi megnyilvánulások.
Gyurcsány és az új megabaloldal
Az MSZP, de legalábbis Gyurcsány Ferenc mindenképp számol egy baloldali koalíció létrejöttének lehetőségével, bár ha valaki, akkor éppen ő szúrná legjobban a zöldek szemét egy esetleges közeledés esetén. A volt miniszterelnök keddi facebook bejegyzésében így fogalmaz: „Valaki politikai értelemben útban van. Vagy Orbán, vagy a demokraták. Szerintem Orbán. Leegyszerűsödött a helyzet. Nem kell taktikázni. A múlt sebei nem érdekesek. Magunk maradtunk, demokraták. Akarjuk vagy nem, együtt kell működnünk”.
Gyurcsány szerdai bejegyzésében már arról is beszámol, hogy hívei egy új párt alapítását kérték rajta számon. A szocialista képviselő azzal hárít, hogy ő az MSZP-ből szeretne új pártot létrehozni: „Olyan javaslaton dolgozunk, ami átformálhatja a párt kulturális, hatalmi mintázatát. Hogy demokratikus és erkölcsös párt legyen..”.
Az ellenzék bekeményített
Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője szerint mindegyik ellenzéki párt kormányellenessége élesebbé vált az utóbbi időszakban. Az MSZP és az LMP az alkotmány parlamenti vitájából való kivonulással és utcai demonstrációkkal, a Jobbik a kormánypárt lehazaárulózásával fejezte ezt ki. Ennek jelentősége azonban túlmutat a pártpolitikai küzdelmeken. Hosszabb távon a politikai rendszer stabilitását áshatja alá, hogy a Fidesz által erővel végigvitt alkotmányozási folyamat eredményeként az ellenzék nem pusztán a kormánypárttal, hanem a rendszerrel szemben határozza meg magát.
Az elemző szerint a jövőre készülve legalább két fontos dilemmával minden ellenzéki szereplőnek szembesülnie kell. Az egyik, hogy az új választási rendszer miatt várhatóan már az első forduló előtt dönteni kell majd a pártoknak a közös jelöltállításról. A másik, hogy az alkotmány kifogásolt részeinek, vagy az elfogadás előtt álló sarkalatos törvények megváltoztatásához kétharmados többségre lesz szükség a parlamentben. Az MSZP és az LMP ma eltérő módon közelíti meg ezeket a kérdéseket. Az MSZP és Gyurcsány Ferenc saját szerepét felértékelendő rendre a Fidesz-ellenes pártok összefogását kezdeményezi, kivéve természetesen a Jobbikot.
Az LMP nem akar tartós kapcsolatot
Az elemző hozzáteszi, hogy az LMP ugyanakkor jól láthatóan távolságot igyekszik tartani az MSZP-től, nem szövetkezésről vagy együttműködésről beszél, hanem konkrét ügyekben, például az új alaptörvény majdani módosítása kapcsán veti fel az érdekazonosság lehetőségét, és nem pusztán az MSZP vonatkozásában, hanem arra hívja fel a figyelmet, hogy a majdani Fidesz (vagy tágabb értelemben a majdani jobboldal) sem lesz feltétlenül azonos a maival.
Juhász Attila szerint látni kell azt is, hogy a Fidesz támogatottságának csökkenése nem hozott számottevően az ellenzék konyhájára. A legújabb kutatások szerint a teljes népesség körében szinte mozdulatlanok az ellenzéki pártok népszerűségi mutatói, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 1-3 százalékpontos erősödés látható, ami az jelenti, hogy az ellenzéki pártok szimpatizánsai elkötelezettebbek lettek, de új szavazókat jelentős számban egyelőre nem sikerült elérniük. A Fidesz dominanciájának továbbra sem az az oka tehát, hogy a társadalom túlnyomó többsége a kormánypárt mögött áll, hanem az, hogy az ellenzéki pártok együttvéve is csak a választók mintegy negyedét képesek felsorakoztatni. Ráadásul az egyes ellenzéki pártok táborait éles törésvonalak választják el egymástól.
Az elemző hangsúlyozta, kevés esélyt lát az együttműködésre, hiszen az LMP egész eddigi politikai stratégiájának lényeges eleme, hogy elkerülje azt, hogy az egykori SZDSZ utódjaként bélyegezzék meg. A jelenlegi a szocialistákhoz való közeledés pedig éppen eddigi törekvéseiket húzná keresztbe.
