Bakonyi Zoltán kijelentette, hogy a zagytározó kazettákat a hatósági előírásoknak megfelelően működtették, a X-es kazettát nem töltötték túl, és gátmagasítás sem történt. Hangsúlyozta: az ezeket igazoló iratokat a Nemzeti Nyomozó Iroda már a tragédia napján, tavaly október 4-én lefoglalta, ezért a cég működésére vonatkozó hiteles adatokkal a nyomozóhatóság rendelkezik.
A vezérigazgató szerint a tragédiát több tényező együttese okozta, ezek között elsődlegesen a tározótér csurgalékvizei környezetbe szivárgásának megakadályozására a környezetvédelmi előírás szerint épített vízzáró résfalat emelte ki. Hozzátette, hogy az 1989-ben épített tározó anyagos talajra épült, amely vízzáró tulajdonságú anyag, de a lúg hatására csökkent mechanikai szilárdsága. Így a talaj egyszerűen „kiesett” a gátfal alól. Ezt a tényt és az átszakadt tározó állapotát a műszaki egyetem akkreditált laborjában készített szakértői vélemények igazolják, amelyekhez több száz fúrást végeztek.
Bakonyi Zoltán cáfolta, hogy a cég a magyarországi tevékenységét fel akarta volna függeszteni, mert a technológiaváltásra már 2009-ben 750 millió forintot költöttek. Most ezzel gyorsulhatott fel az állami felügyelet alatt a száraz technológia bevezetése – tette hozzá. A vezérigazgató elmondta, hogy az elmúlt tíz évben a lakossági energia keresztfinanszírozására 25 milliárd forintot vont el az állam a cégtől, s a gyártáshoz szükséges gőzt évi 2 millió euróért vásárolják meg.
A képviselő-testület rendkívüli ülésén a képviselők egyetértettek abban: a felelősök keresésénél sokkal fontosabb, hogy közvetve hatezer ember munkahelye megmaradt.
Veszélyben van a város?
Fülöp Zoltán fideszes frakcióvezető a MAL vezérigazgatójától arra kért választ, hogy mekkora veszélyben van a város. Bakonyi Zoltán előadása alatt a fidelitas helyi aktivistái a „Kozmetikázás helyett igazságot!” feliratú táblával álltak. A vezérigazgató válaszában kifejtette: a száraz technológia a korábbi nedves eljárással szemben kiporzással jár. A földnedves anyagot teherautókkal szállítják a tározókba, a kiporzás ellen különleges kötőanyaggal védekeznek. A kötőanyagot a cég külföldről szerzi be, egy tonna négyezer euróba kerül kiszórás nélkül, azt helikopterrel fogják a tározó tetejére szórni.
Bakonyi Zoltán szólt arról is, hogy a vörösiszap kezelésére vonatkozó magyarországi előírások sokkal szigorúbbak a francia vagy a görög szabályozásnál, mert azokban az országokban egyszerűen a tengerbe „nyomják” a lúgos vörösiszapot.
Dorner László szocialista képviselő szerint a törvények betartása mellett is kiszámíthatatlanok a tragédiák, példaként a Japán katasztrófát említette. Rámutatott, hogy az 1998-ban, Spanyolországban bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa okai azóta is ismeretlenek és az Európai Unió szakértője a spanyol üzem környezetvédelmi igazgatója lett.
Schwartz Béla, Ajka szocialista polgármestere a képviselő-testület támogatásáról biztosította a MAL vezetőjét, mert mint fogalmazott, „a cég élete összefonódik a várossal”. Hangsúlyozta, hogy a 2009-es válság idején a cég egyetlen dolgozót sem küldött el, és közös érdek, hogy a timföldgyár hosszú távon sikeres legyen.
