„Az 1989-es rendszerváltás idején a rendszerváltó erők tudatában voltak annak, hogy előbb szabad választásokat kell megtartani, és csak utána lehet foglalkozni az átfogóbb alkotmányos kérdésekkel. A politikai erők közötti megegyezés hiánya miatt azonban a későbbiekben mégsem került sor új alaptörvény elfogadásár”a – emlékeztetett Szájer.
Szájer József szerint az új alaptörvényre azért van szükség, mert a polgárok alapvető változást igényelnek. Az alapvető változást pedig az alapoknál, az alaptörvénynél kell kezdeni – hangsúlyozta, utalva arra: Magyarországnak olyan alaptörvényre van szüksége, amely megfogalmazza a nemzet legalapvetőbb céljait, reagál a XXI. századbeli problémákra. Így például középpontba helyezi az elmúlt két évtized egyik legsúlyosabb problémáját, az eladósodás kérdését. Az új alkotmány – mint kiemelte – világos korlátokat és fékeket állít az eladósodással szemben.
Az alkotmánytervezettel kapcsolatban a német sajtóban is megfogalmazott – a többi között a népszavazás elmaradását hiányoló és az alkotmánybíróság tevékenységének szűkítését bíráló – kritikákkal kapcsolatban Szájer utalt arra, hogy szövetségi szinten Németországban sincs népszavazás. „Ebben a tekintetben minden országnak más a hagyománya” – jelentette ki, hozzátéve: „Magyarországon alkotmányos kérdésekről nem lehet népszavazást tartani”.
„Az alkotmánybíróságra, annak munkájára óriási szükség van. A polgárok jogainak védelmét biztosítani kell. Magyarország rendkívül súlyos gazdasági helyzetben van, és a válságkezelés kellős közepén tart. Ezért született tavaly novemberben egy olyan szabály, amely az alkotmánybíróság bizonyos költségvetési kihatású döntéseivel kapcsolatban korlátozásokat vezet be. Ezeket a korlátozásokat a mostani alaptörvény enyhíti, az előzetes normakontroll esetében azokat megszünteti, az utólagos normakontroll esetében pedig addig tartja fenn, amíg Magyarországon az államadósság el nem éri az 50 százalékot” – jelentette ki Szájer József.
