Kiss Péter volt kancelláriaminiszter a meghallgatás után újságíróknak elmondta: azért idézte be az ügyészség, hogy igazolja, valóban ő hitelesítette azt a 2008-as dobogókői kormányülésen készült jegyzőkönyvet, amelynek alapján a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálta az ügyet.
A szocialista politikus elmondta azt is, hogy azon a kormányülésen valóban szó volt három külföldi ingatlan, köztük a moszkvai kirendeltség hasznosításáról is, azonban ő nem gyanakodott szabálytalanságra.
Kiss Péter meghallgatása után Iváncsik Imre egykori, titkosszolgálatokért felelős államtitkár járt a főügyészségen. A várakozó újságíróknak azt mondta: azért hallgatták meg, mert jelen volt azon a 2008-as dobogókői kormányülésen, amelyen egy jegyzőkönyv készült a moszkvai ingatlan ügyében.
Iváncsik Imre közölte: a kérdések, amelyeket feltettek neki, erre a kormányülésre vonatkoztak, de ő nem tudott az ingatlaneladásról és arra sem emlékszik konkrétan, mi hangzott el az említett kormányülésen. Mint mondta, hetente voltak kormányülések, nem emlékezhet több tízezer oldalnyi szövegre, csak arra emlékszik, ami az ő hatáskörébe tartozott, vagyis a titkosszolgálatokat érintő ügyekre.
Ficsor Ádámot, a volt polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztert is meghallgatta szerdán a főügyészség, ő nem nyilatkozott a sajtónak. Az MTI-nek nem sikerült telefonon elérnie a politikust.
Fazekas Géza, a főügyészség szóvivője a meghallgatások után azt mondta az újságíróknak: mivel folyamatban lévő nyomozásról van szó, a tanúvallomások tartalmáról a nyomozás érdekeire való tekintettel nem ad tájékoztatást.
A 2009 novembere óta tartó eljárás három gyanúsítottját – Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkárt, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét és Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet – februárban vették őrizetbe, majd szabadlábra helyezte őket a Pesti Központi Kerületi Bíróság.
A gyanúsítottak a nyomozóhatóság szerint – az árfolyamveszteségre is tekintettel – a magyar államnak összesen csaknem 7 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a moszkvai ingatlanügylettel.
A megalapozott gyanú lényege szerint az akkori moszkvai magyar nagykövet – a Külügyminisztérium mint vagyonkezelő nevében eljárva – érvényes felhatalmazás hiányában, a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok megkerülésével 2008. március 14-én szerződést írt alá egy ismeretlen tulajdonosi hátterű, külföldi bejegyzésű társaság képviselőjével a magyar állam tulajdonát képező, a külügyi tárca vagyonkezelésében lévő moszkvai kereskedelmi képviseleti épület elidegenítéséről.
A szerződés 23,6 millió amerikai dollár vételárat tartalmazott, ami jóval kevesebb az ingatlan moszkvai piaci forgalmi értékénél. A vevő cég közvetlenül a szerződéskötés után a vételárból 21,3 millió dollárt utalt át a magyar állam számára, ezt az összeget az MNV Zrt. értékesítési bevételi számláján írták jóvá és 3,5 milliárd forintra váltották át.
