Lázár János pénteken a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában azt mondta: egy modern, jövőorientált alkotmányban nincs szükség arra, hogy olyan kérdéseket érintsenek benne, amelyek sértik emberek érzékenységét, vagy amelyeknek a XXI. század Magyarországához semmi közük nincs.
A politikus a vármegye jogtörténeti érdemeit nem vitatja, de felhívta a figyelmet arra, hogy a kifejezés mást jelent azok számára, akiknek például cseléd vagy kubikus volt a nagyapja.
“Remélem, hogy a józan ész az érzelmeket felülírja” – mondta, megjegyezve, hogy a vármegyét érintő vitát az alkotmányhoz benyújtott módosító indítványokról való április 11-i parlamenti szavazásig le fogják folytatni a frakcióban.
Lázár János és a KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter hétfőn nyújtotta be a frakciószövetség alaptörvény-javaslatához azt a módosító indítványt, amelyben kezdeményezik, hogy a vármegye kifejezés helyett tartsák fenn a megye elnevezést. Lázár János már hétfői sajtótájékoztatóján is hangsúlyozta: szerinte a vármegyének “nem jó történeti aspektusai vannak. (…) Sokkal inkább azt gondolom, amit nekem egy hódmezővásárhelyi választó mondott, hogy annak, akinek cseléd vagy napszámos volt a nagyapja vagy dédnagyapja, annak mást jelent a vármegye, mint aki a XII. kerületből szemléli a világot”.
Az alkotmányügyi bizottság ugyanakkor a keddi ülésén a kormánypárti képviselők többségének és jobbikos politikusoknak a szavazatával úgy döntött, nem támogatja a két frakcióvezető erre vonatkozó módosító indítványát.
