Világszerte 67 millió embert érint az autizmus, Magyarországon ez a szám csak becsülhető, az európai gyakorisági adatok szerint 60 ezerre, más becslések szerint 100 ezerre tehető. Ami biztos, a kutatások szerint ez az arány évről évre exponenciálisan nő. Az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) által rendezett minapi kerekasztal-beszélgetésen elhangzottak szerint hat év alatt majdnem háromszorosára nőtt az autista gyermekek száma a hazai iskolákban. 2020-ra ez az arány tovább emelkedik, ami azt jelenti, hogy tíz év múlva megötszöröződik az ezzel a fogyatékossággal diagnosztizált gyermekek aránya.
Rose Blackburn, autista író
„Számomra a külvilág ismeretlen zajok és szimbólumok káosza, teljesen nyers és érthetetlen. Próbálj meg egyszer úgy megnézni egy TV sorozatot, hogy leveszed a TV hangját. Abban a pillanatban a szereplők viselkedése váratlan és kiszámíthatatlan lesz, elveszti az értelmét. Minden egyes pillanatban, amikor szembesülök a külvilággal, én ezzel a zűrzavarral szembesülök.
Képzeld csak el, hogy sétálsz az utcán, és egyszer csak egy csapat tökrészeg fickó özönlik ki egy kocsmából a közeledben. Mivel részegek, a viselkedésük többé nem logikus, vagyis számodra kiszámíthatatlan. Ideges leszel, fogalmad sincs róla, mit fognak tenni a következő pillanatban, mire hogyan fognak reagálni. Fenyegetőnek érzed a helyzetet, mivel nem tudod többé kontrolálni. Én nagyjából minden pillanatban így érzem magam. Nem tudom kiszámítani az emberek viselkedését, nem látom előre a szándékaikat. Az időm jelentős részében tehát szorongok.”
2002-ben még 150 alatti volt azoknak az intézményeknek a száma, ahol autista tanulókat oktattak, néhány év alatt azonban ez az arány túllépte a fél ezret. Míg a 2002/2003-as tanévben 10 ezer nappali és felsőoktatásban résztvevőre három autista tanuló jutott, addig ez a szám a 2008/2009-es tanév elején már kilenc volt. A nemzetközi szinteknek megfelelően ez azt jelenti, hogy a következő években minden száz tanuló közül egy autista lesz. Erre már nemcsak az oktatásban és a szociális ellátásban dolgozóknak, hanem a többségi társadalom tagjainak is fel kell készülniük. Az AOSZ szakemberei ezért fontosnak tartják az autizmus szakos gyógypedagógus alapképzés elindítását, valamint a szakirányú továbbképzések elérhetőbbé tételét az autizmussal élőkkel foglalkozó szakemberek számára is.
Az autista gyermekek túlnyomó része ma gyógypedagógiai tanterv szerint nevelő, oktató intézményekbe jár, 35 százalékuk vesz részt csupán integrált tanterv szerinti oktatásban. Az
integrált autista tanulók aránya az intézmények oktatási szintjei szerint nagyon eltérő. Az óvodába járó autista gyermekek 60 százaléka integrált, az általános iskolásba járóknak azonban már kevesebb mint 20 százaléka.
Az autizmus (a latin szó jelentése: önmagára irányult) az idegrendszer fejlődési zavara, mely genetikai tényezők, illetve az idegrendszert ért károsító hatások következményeként jön létre. A tünetek az első három életév során jelentkeznek, és csaknem minden esetben egész életre szólóan megmaradnak. Érdekes, hogy e betegség fiúk esetében négyszer gyakoribb, mint lányok esetében. Az autizmust már az óvodás gyermeknél fel lehet ismerni, nem alakul ki a fantáziadús szerepjáték, a beteg gyerekek érdeklődése, játéka nem megszokott (például tárgyakat sorba rendez, pörget). Az autista személy gyakran ragaszkodik az azonossághoz, a megszokott rutinhoz.
Temple Grandin, autista író
„Problémát jelentett nekem akár egy olyan egyszerű kérdés is, hogy egy igazán kicsi kutya miért nem macska. Minden kutya, amit ismertem, elég nagytermetű volt, és ezért méret alapján azonosítottam be őket. Aztán a szomszédunk egyszer csak vásárolt egy tacskót, és teljesen összezavart engem. Hogy lehet az, hogy ez kutya? És elkezdtem tanulmányozni a tacskót, hogy rájöjjek arra, hogy miért kutya. Végül rájöttem, hogy a tacskónak ugyanolyan formájú orra van, mint az én golden retriveremnek, és így beazonosítottam.
A kutyának kutyaorra van!”
Az először Leo Kanner amerikai orvos által 1943-ban leírt betegségben szenvedők nehezen alakítanak ki kapcsolatokat, nem észlelik megfelelően a többi ember érzéseit, nem értik a szociális elvárásokat. Néha nem tanulnak meg beszélni, ha kialakul is a beszéd, az gyakran szokatlan intonációval, hangmagassággal társul. Mint a világhírű, és az autizmust a közvélemény számára is széles körben megismertető Esőember című filmben láthattuk, sokszor ragaszkodnak visszatérően egy-egy témához, gesztusuk és a mimikájuk használata gyakran szintén nem megfelelő. Az autisták mintegy 95 százaléka egész életén át alkalmatlan marad az önálló életvezetésre.
Az Autizmus Világnapja alkalmából világszerte több mint 100 nagyvárosban fog kékben, az autizmus színében tündökölni számos híres épület. Hazánkban, a világnap előestéjén, április 1-jén az Autisták Országos Szövetsége kékre világíttatja a Parlament kupoláját és a Művészetek Palotáját is. Szombaton Békéscsabán a Jókai Színház épülete, Kaposváron a Szivárvány Kultúrpalota kékül be. Londonban a Big Ben, Prágában a Károly híd, Párizsban az Eiffel torony, Rómában a Colosseum, New Yorkban az Empire State Building, Torontóban a CN Tower világít majd kék fényben.
