Korábban a Magyar Rektori Konferencia képzési területi bizottságai dönthettek arról, hogy a felsőoktatás mely szakjain kell a bejutáshoz emelt szintű érettségit tenni, és milyen tantárgyból. A jövőben nem a rektorok döntenek erről, hanem kormányrendelet határozza meg – olvasható a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság kormany.hu-n megjelent közleményében.
2010-től tették kötelezővé az egy emelt szintű érettségit az orvosi,
fogorvosi, gyógyszerész, valamint állatorvosi egységes, osztatlan
képzések esetében. 2013-tól az orvostudományi terület három egységes, osztatlan képzéséhez (általános orvos, fogorvos, gyógyszerész), illetve az agrár képzési területen az egységes, osztatlan állatorvos képzéshez kettő emelt szintű érettségi szükséges. Mindezek mellett egy emelt szintű érettségi kell majd a bölcsészettudományi, a jogi és igazgatási valamint a társadalomtudományi képzési terület szakjain. A képzést folytató felsőoktatási intézmények 2012-től emelt szintű érettségit írtak elő az erdőmérnöki (egységes, osztatlan) és az építész (egységes, osztatlan), valamint az energetikai mérnöki szakokon.
A rendelkezések nem érintik az idei felvételi eljárást, valamint a pontozási rendszert. Ugyanakkor a módosítás a felvételizők számára lehetővé teszi, hogy azok a tanulók, akik középiskolájukban nem két évig tanultak egy természettudományos tárgyat, azok két egy-egy évig tanult tárgyból adhassák össze pontjaikat. Az új szabályozás biztosítja, hogy a jövőben az idegen nyelven meghirdetett képzésekben is lehet nyelvvizsga-többletpontot számolni.
Szintén újdonság, hogy a szociális képzési ágban, valamint az orvos- és egészségtudományi képzési területen is szerveznek egészségügyi, illetve pályaalkalmassági vizsgát, továbbá hogy nem kötelező jelentkezési feltétel az emelt szintű érettségi vizsga letétele annak, aki 2005 előtt érettségizett, és már rendelkezik legalább egy felsőfokú végzettséggel.
A felsőoktatási intézményeknek könnyebbséget jelent, hogy a módosítással a keresztféléves eljárásban 10 nappal meghosszabbodott a döntési határidő. Az Oktatási Hivatal január 15. helyett január 25-ig dönthet a besorolásokról – azaz arról, hogy az érintett hallgató felvehető-e az általa megjelölt intézménybe.
A kormányrendelet tartalmazza az éves felvételi eljáráshoz igazodóan módosult alap- és mesterképzési szakok jegyzékét, az elmúlt időszakban akkreditált és indított szakok listáját is.
Megmarad a költségtérítéses képzés
Az oktatási államtitkárság szándékai szerint megmarad a felsőoktatásban a költségtérítéses képzés, de újragondolják annak rendszerét. A tervek szerint az ilyen szakok indítását – az állami képzéshez hasonlóan – az államtitkárság szabályozni fogja – mondta Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón. A tervekről azonban nem árult el részleteket, és konkrét szakokat sem kívánt még megnevezni.
A költségtérítéses képzések rendszere valószínűleg fennmarad, de bizonyos területeken a jelenlegihez képest jelentősen emelkedhet a térítési költség. Olyan területeken, ahol a gazdaság, a társadalom számára fontos képzések történnek, ott a keretszámok növelésében gondolkodnak, és lesznek olyan területek, ahol plusz ösztöndíjakkal szeretnék ösztönözni és bátorítani a hallgatókat.
Az eddigi rendszer szerint a költségtérítéses szakok indításáról, a felvehető hallgatók létszámáról az intézmények saját hatáskörben dönthettek. Döntésüket a hallgatók igényei, az aktuális divat és nem a gazdasági racionalitás befolyásolta, így több szakmában munkanélküliek képzése folyt – írta a távirati iroda. Az oktatási államtitkárság álláspontja szerint ez nem tisztességes az adófizetőkkel szemben, akiknek a pénzéből az állam elképesztő összegekkel egészíti ki a hallgatói befizetések és a képzés tényleges költségei közötti különbözetet. Az idegen nyelven folyó képzésekben ugyanakkor a hallgatók számát növelni kívánják.
A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a felsőoktatási törvény újabb változata néhány héten belül ismét társadalmi vitára kerül, s a javaslatot a parlament május végén, júniusban fogadhatja el. Várhatóan 2012 szeptemberében a legtöbb passzus életbe is léphet.
