A korábbi kormányok mind a Zengő, mind a Tubes esetében hatalmi arroganciával kezelték a kérdést, nincs olyan szándékunk, hogy erőből szeretnénk megvalósítani valamit – jelentette ki az államtitkár a Tolna megyei község művelődési házában, mintegy száz érdeklődő előtt.
Az új három dimenziós NATO-radar medinai helyszínének kiválasztásáról azt mondta: fontos szempont volt, hogy az ne közvetlen lakókörnyezetben, ne természetvédelmi területen legyen, illetve, hogy korszerűsítsenek régi, működő radarállomást. „Ezzel a NATO igényeit is kielégítjük, és a mi légterünket is biztonsággal ellenőrizhetjük” – húzta alá.
Simicskó István kitért arra: a Mecsek magasabban fekszik, mint Medina, és árnyékolja a térséget, ezért két, úgynevezett réskitöltő radarállomást kell működtetni. Szavai szerint egy ilyen állomás működtetése évi 1,4 milliárd forintba kerül, de ezt tartalmazza a HM költségvetése.
A HM államtitkára azt mondta: az új radarállomás elektromos kisugárzása töredéke annak, amit a jelenleg Medinán működő berendezés kibocsát.
A Tolna megyei településnek juttatandó támogatásról Simicskó István konkrét összeget nem említett, de úgy fogalmazott, hogy „a tárca részéről kifejezett szándék van arra, hogy a Medinán élő emberek életminőségét megpróbálja egy kicsit javítani”. Horváth István (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője ennek kapcsán több százmillió forintos beruházásról beszélt.
Az államtitkár a fórumon feltett további kérdésre, miért nem rendeznek népszavazást a radarállomásról, azt mondta: lehet, hogy ez a járható út, ezt a medinaiaknak kell eldönteniük. A politikus megkérdezte a jelenlévőket, hányan ellenzik a radarállomás korszerűsítését, erre kilencen emelték fel a kezüket.
