Az ügyészség szerint részletes, aprólékosan kidolgozott forgatókönyv alapján követték el a vádlottak a romák elleni támadássorozatot, hidegvérrel, minden eshetőségre felkészülve, kezdetben félelem- és zavarkeltés céljából, majd kimondottan gyilkossági szándékkal, közelről leadott lövésekkel. A büntetőper tárgyalása pénteken kezdődik meg a Pest Megyei Bíróságon.
Az MTI birtokába jutott vádiratban az olvasható, hogy az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott olyan településeket választott célpontul, amelyeken korábban a híradások szerint konfliktus alakult ki romák és nem romák között, és különös figyelemmel kísérték az interneten a ”cigánybűnözés” kategóriába sorolt erőszakos cselekményeket.
A vádlottak úgy vélték, az igazságszolgáltatás nem tölti be megfelelően feladatát a cigány származású elkövetőkkel szemben, így személyes sérelmeik és a kisebbségi csoportokkal szembeni ellenérzésük mellett “rendcsinálási” elhatározásukban az olaszliszkai gyilkosság is nagy szerepet játszott. Tervük megvalósításához fegyvereket loptak és azokat több lőgyakorlat után “éles helyzetben” is kipróbálták: K. Árpád két célzott lövést adott le a debreceni menekülttábor második emeleti ablakára, de sérülést nem okozott.
Az első vér
A vádirat szerint a 2008. július 21-én történt első támadás helyszínéül azért választották Galgagyörköt, mert ott konfliktus alakult ki roma és nem roma lakosok között, és erről a sajtó is részletesen beszámolt. Mivel akciójuk nem érte el az általuk remélt hatást, újabb célpontot kerestek: 2008. augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon támadtak.
Az ügyészség kitért arra: miután Tarnabodon “félresikerült” az akció (nem romák lakására támadtak), az elkövetők úgy döntöttek, megelégednek azzal, hogy biztosan romákra támadjanak. A megközelítési és menekülési útvonalak figyelembe vételével szemelték ki Nagycsécset, ahol 2008 novemberében Molotov-koktélokat dobtak egy házra, emellett közelről több lövést is leadtak, amelyek következtében egy középkorú testvérpár meghalt. Ez a bűncselekmény fordulópont volt: a halálos áldozatokkal járó támadás megerősítette a vádlottakat abban, hogy így érhetik el céljaikat. Ezt követően már nem romák lakóházát, hanem az azokban élő embereket vették célba; kifejezetten ölési szándékkal támadtak december 15-én Alsózsolcán, ahol egy roma fiatalt sebesítettek meg.
Taktikázni kezdtek
A következő helyszín 2009. február 23-án Tatárszentgyörgy volt. Miután Molotov-koktélokkal felgyújtották a kiszemelt lakóházat, csőre töltött fegyverekkel várták a tűz elől menekülő embereket, s közelről adták le rájuk a lövéseket. Az akkori támadásban egy 27 éves férfi és négyéves kisfia vesztette életét, míg egy ötéves lány súlyosan megsérült. A támadást aprólékos részletességgel leíró vádirat szerint a halálos lövéseket K. István adta le. A vádlottak ezután olyan célpontokat kerestek, akik megtámadása ellenérzéseket válthat ki a romák körében, erőszakos cselekményekre sarkallja őket; ezért rendezett életvitelű embereket szemeltek ki. A fokozott utcai rendőri jelenlét miatt módszert is váltottak: bevonták a korábban szerződéses katonaként Koszovót is megjárt Cs. Istvánt, aki a tiszalöki és a kislétai támadásnál sofőrként vett részt az akcióban.
Tatárszentgyörgy: utolsó útjukra kísérik apát és fiát – Fotó: Kummer János / fn.hu
Tiszalökön 2009. április 22-én mintegy 20 méterről leadott egyetlen lövéssel ölte meg K. Árpád az éppen munkába induló Kóka Jenőt. Cs. István a támadás idején a mintegy 35 kilométerre lévő Polgáron várakozott, ahol időközben rendőri igazoltatás alá vonták. Miután a testvérpárt felvette a gépkocsiba, menekülés közben elakadtak a sárban, ezért arra kérték a debreceni Perényi 1-ben dolgozó kolléganőjüket, F.-né Ny. Évát – aki a vádirat szerint “mély érzelmeket táplált” K. Árpád iránt -, hogy segítsen nekik. Az ügyben tanúként kezelt nő saját autóján visszavitte K. Istvánt és K. Árpádot Debrecenbe, ahol a vádlottak a szórakozóhelyen újra elrejtették a támadáskor használt fegyvereket. Ezt követően visszatértek az elakadt autóhoz, majd helybéliektől segítséget kérve egy traktorral kihúzták a járművet.
A polgármestert is
A vádlottak tettüktől felbátorodva újabb fegyvereket akartak szerezni, az interneten újra vadászfegyver-hirdetéseket böngésztek és az eladók lakóhelyének feltérképezésébe is belekezdtek, de azt is fontolóra vették, hogy nagy tűzerejű automata fegyvereket szereznek, ezért be akartak törni a hajdúhadházi laktanyába, de tervüket végül elvetették.
Kislétán nemcsak romákat, hanem a helyi polgármestert is meg akarták támadni. A lakásáról fotókat készítettek és többször bejárták a környéket, de végül úgy döntöttek, a Bocskai úti házban élő roma családot támadják meg. A földeken át gyalogosan közelítették meg 2009. augusztus 2-án éjjel a házat, majd K. István és P. Zsolt behatolt az udvarra, miközben K. Árpád biztosította őket. P. Zsolt két lövést adott le az ablakra, majd szétlőtte a bejárati ajtót. K. István az ajtónyíláson belőve tüzelt, és megsebesítette a házban tartózkodó 13 éves lányt. Majd mindketten bementek a lakásba és néhány méterről rálőttek az ablak alatti ágyban fekvő anyára. K. István a még a fegyverében maradt négy lőszert lőtte ki az asszonyra, míg társa egyetlen célzott lövést adott le. A támadás után elmenekültek.
A szakértői jelentések, a lefoglalt bizonyítékok és a tanúvallomások, a kihallgatási jegyzőkönyvek alapján a négy férfit előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.
