Belföld

Heller: “kulturkampf” és fanatizmus van

"A magyar értelmiség iránti szolidaritási estet" tartottak hétfő este a párizsi Odéon Színházban a College International de Philosophie (CIPH) rendezésében. Heller Ágnes filozófus volt a díszvendég.

Mathieu Potte-Bonneville filozófus, a CIPH elnöke részletesen ismertette a közönséggel a magyarországi filozófuspályázatok kapcsán a Magyar Nemzet című lapban megjelent cikkeket, majd az ügyben tett feljelentés tartalmát, valamint a médiatörvényt.

Fanatizmus számolja föl a fékeket

Ezután Heller Ágnes arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai sajtóban azért váltott ki nagy felháborodást a médiatörvény, mert a szólásszabadság korlátozása egész Európára nézve veszélyes. Szerinte Magyarországon jelenleg egyszerűen rosszul értelmezik, hogy mit jelent a demokrácia. “A miniszterelnök és pártja meg van arról győződve, hogy nekik van igazuk és azokat, akik nem értenek velük egyet, “eretneknek” és az állam ellenségének tekintik” – mondta a filozófus. Szerinte ez a fajta “fanatizmus” felszámolja a fékek és ellensúlyok rendszerét, amely a hatalommegosztást biztosítja egy demokráciában.

“Kulturkampf”

“A Kulturkampf pedig része a Fidesz hatalomkoncentrálási folyamatának. A kormányzat ugyanis minden független gondolkodót veszélyesnek tekint, mert azok akadályozzák a hatalom koncentrációját, s csak akkor elégedett, ha mindenki egyetért vele” – tette hozzá. Heller úgy látja, régi pszichológiai eszköz, hogy félelemkeltéssel lehet az embereket engedelmességre késztetni. Mint mondta, Magyarországon félnek a közalkalmazottak, mert egy új törvény értelmében indoklás nélkül elbocsáthatók, és alá kellett írniuk egy papírt, hogy nem ellenzik, ha megfigyelik őket titkosszolgálati eszközökkel. Az említett példa felzúdulást váltott ki a nézőtéren.

“Rossz elven alapul a médiatörvény”

Heller szerint a médiatörvény azon a rossz elven alapul, amely szerint az állam ellenőrzi a médiát. Pedig ennek – jegyezte meg – fordítva kellene működnie, a sajtónak kellene a hatalmat ellenőriznie. A magyarországi médiahelyzetről a filozófus kijelentette: a jobboldal és a szélsőjobboldal között folyik a versengés, a baloldali álláspont pedig nem létezik, mert a kormánnyal szemben a baloldalnak egyszerűen nincsenek javaslatai vagy programja. Liberális párt pedig már nem nincs, miközben a ‘liberális’ nagyobb szitokszóvá vált Magyarországon, mint a ‘bolsevik’ vagy a ‘náci’. Ennek oka szerinte az, hogy a baloldal “fogatlan oroszlánná” vált, a veszélyesnek tartott értelmiséget viszont liberálisnak tekintik.

“Nem vicc”

Heller szerint jelenleg semmilyen alternatíva nem látszik a kormánnyal szemben, és miközben az emberek a demagógia ellenére egyre csalódottabbak, apátiába süllyednek.

A filozófus kitért a határon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdésére is, amellyel önmagában nem lenne gondja, de ellenzi az azzal járó szavazati jogot. Hasonlóan a gyermekek után járó szavazati jog lehetőségéhez. “Sajnos nem viccről van szó” – mondta Heller, miután az elképzelés ismertetését a közönség hangos derültséggel fogadta.
A filozófus előadását egy szerinte jellemző példával zárta: Tarr Béla A torinói ló című filmje a rendezőnek a “Kulturkampfot” bíráló berlini interjúja miatt nem kerülhet a magyar mozikba, annak ellenére – mint Heller hangsúlyozta -, hogy a forgalmazó természetesen hivatalosan nem erre az okra hivatkozott. A Kádár-időszakban a magyarok Bécsbe jártak betiltott filmeket nézni, most majd Párizsba fognak – tette hozzá. Egy nézői kérdésre Heller elmondta: a mára kialakult helyzetért valamennyi politikai pártot felelősnek tartja.

Az est másik vendége ,Vincent Peillon francia filozófus, az Európai Parlament szocialista képviselője volt, aki elmondta, hogy a magyar médiatörvény kapcsán az Európai Parlamentben a múlt héten elfogadott kifogásoló határozatot követően a szocialista, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakciók újabb szövegről kívánnak szavazást kezdeményezni azért, hogy az Európai Bizottság szankciókat foganatosítson Magyarország ellen, ha Budapest nem vizsgálja felül a médiatörvényt.

Egy francia néző megjegyezte, hogy szerinte sokan egész mást gondolnak Magyarországon, mint az esten felszólalók, és jó lett volna a másik oldalt is hallani. Heller válaszában megjegyezte: ez csak egy olvasat volt, és a pluralizmus híveként elfogadja, hogy mások nem értenek vele egyet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik