A miniszter kérdésre válaszolva közölte, hogy a NATO által finanszírozott radarrendszer helyszíneit a szervezet jóváhagyta, hiszen azok megfelelnek a szakmai elvárásoknak. Hende Csaba hozzáfűzte: az világos, hogy katonai szempontból ideális megoldás csak a Zengő lett volna, de egyéb – például lakossági, természetvédelmi és társadalmi – szempontok szerint a legjobb megoldás Medina. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a NATO-radar üzembe állításával leállítják a jelenleg is Medina mellett lévő, 1987 óta üzemelő, szovjet technológiájú lokátort.
A Népszabadság csütörtöki számában az olvasható, hogy már az előző honvédelmi vezetés alatt is felvetődött Medina neve a NATO-lokátor lehetséges helyszíneként, de azt túl alacsonynak tartották. Emiatt a radar túl “szűk sávban lát”, ezért nem lehet megszüntetni az eddig alkalmazott, úgynevezett réskitöltő radarszázadokat – tette hozzá a lap, amelynek értesülése szerint ezek üzemben tartása, felújítása több tízmilliárd forintba kerülne.
Optimális esetben két és fél év alatt, nagyjából 2013 végére elkészülhet a medinai lokátor – mondta Simicskó István honvédelmi parlamenti államtitkár szerdán, miután ötpárti egyeztetés keretében tájékoztatta a parlamenti pártok képviselőit a magyarországi NATO-radarrendszer harmadik elemének helyszínéről, felépítéséről.
Simicskó István kitért arra is, hogy a megépítendő torony mintegy 20 méteres lesz. “Ez elegendő ahhoz, hogy a kellő biztonsági elemeket nyújtsa” – mondta. A torony és a radar költségeit a NATO állja. “Nekünk a katonák ellátási körletét kell korszerűsíteni” – tette hozzá.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) kedden javasolta a Tolna megyei Medina környékén működő radarszázad területét az eredetileg a Zengőre, majd a Tubesre tervezett katonai lokátor helyszínéül. A korábbi két helyszín ellen a közeli Pécsen tiltakozott a lakosság.
