A
fideszes politikus kifejtette: az ELTE-t érintően – tavaly november óta
– vizsgálták például a gépjárműbeszerzést, a munkavállalói
szerződéseket és azokat a 2002-2010 között megkötött szerződéseket,
amelyek az egyetem üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatosak.
Budai
Gyula szerint „ahhoz, hogy megnyugtató képet kapjunk” az ELTE
gazdálkodásáról, az egyetemet érintő szerződésekről, beruházásokról,
további vizsgálatokra van szükség. Ezért azt javasolta Réthelyi
Miklósnak, hogy az ELTE-t és a többi felsőoktatási intézményt illetően
indítson átfogó belső vizsgálatot. Információik szerint ugyanis a többi
egyetemen, főiskolán is hasonló jellegű problémák merülhetnek fel, mint
az ELTE-n. Azt Réthelyi Miklós dönti majd el, melyek azok az
intézmények, amelyeknél vizsgálódni kell – fűzte hozzá.
Az
ELTE-vel kapcsolatban közölte: a gépjárműbeszerzést azért vizsgálták,
mert olyan információt kaptak, amely szerint az elmúlt időszakban
jelentős összegű gépkocsivásárlások történtek. 2008 és 2010 között az
egyetem 61 millió forintot költött el nyolc gépjárműre – ismertette
hivatala kimutatását Budai Gyula, aki beszámolt arról is, hogy az
ELTE-vel szerződésben állt egy olyan társaság, amely ahhoz a
Kipszer-cégcsoporthoz tartozik, amelynek neve a Honvédelmi
Minisztériummal összefüggő „vesztegetési botrányban” merült fel. A
társaság üzemeltetőként és bérleti szolgáltatásra több száz milliós
szerződést kötött az intézménnyel – jegyezte meg.
A kormánybiztos
kitért Mezey Barna, az ELTE jelenlegi rektora és Klinghammer István, az
intézmény gazdasági tanácsának volt elnöke, az ELTE korábbi rektorának
közös hétfői állásfoglalására is, amelyben egyebek mellett az állt: „az
Eötvös Loránd Tudományegyetem sajnálattal veszi tudomásul, hogy az
elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos vizsgálatának
befejezéséről és megállapításairól pusztán közvetve, a sajtóból
értesült”. Erre reagálva Budai Gyula közölte: a vizsgálat megindítását
először Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárral tudatta, aki
erről levélben értesítette Mezey Barnát. Hozzátette, a rektort többször
is tájékoztatták a vizsgálatról, és adatokat, szerződéseket, valamint
egyéb iratokat kértek tőle. „Ezért nehezen tudom értelmezni rektor úr
azon kijelentését, hogy az ELTE vonatkozásában indult vizsgálatról a
sajtóból értesült” – jegyezte meg. Hozzáfűzte, ha Mezey Barnának
továbbra is aggályai vannak, nyitott egy személyes megbeszélésre.
A
sajtótájékoztatón Budai Gyula szólt arról is, hogy befejezték két
olyan, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által kiírt
pályázatnak a vizsgálatát is, amelyet a Genetic Immunity Kft. nyert meg:
az egyiket egy úgynevezett AIDS-tapasz kifejlesztésére, a másikat pedig
a poratkatapasz létrehozására kötötték meg.
Az AIDS-tapaszról
szólva kifejtette: a kft. úgy „kutatott el” 1,4 milliárd forintot, hogy a
termék nem jött létre. A konstrukció egyébként hasonlít az Omninvest
ügyéhez, vagyis ha a kft. előállította volna a vakcinát, a szabadalom, a
know how egy külföldi cégé lett volna – mondta, közölve: mindezek
alapján javaslatot tett Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszternek
arra, hogy a támogatási részösszegre, vagyis az 1,4 milliárd forintra és
annak kamataira vonatkozó kártérítési igényét érvényesítse a magyar
állam.
A másik, úgynevezett poratkatapasz-pályázatra csaknem
egymilliárd forintot nyert el a kft., ám ezt a pénzt nem fizették ki a
cégnek, mert Budai Gyula tájékoztatta Fellegi Tamást, hogy vizsgálatot
folytat, és kérte, hogy annak befejezésig ne fizessék ki a támogatási
összeget; az elszámoltatási kormánybiztos a vizsgálat lezárultával
ugyanezt javasolta a fejlesztési miniszternek.
Azt is
kezdeményezte a tárcavezetőnél, hogy amíg nem alakítják át a szerinte
hibás pályázati rendszert, addig az innovációs alapból ne fizessenek ki
támogatási pénzeket.
