„Amikor sok éve, az első Orbán kormány időszakában felmerült annak a gyanúja, hogy a miniszterelnök saját tokaji érdekeltségeihez irányított pályázati pénzeket, akkor egy idő után mégsem erről folyt a vita, hanem arról az egyébként lényegtelen részletről, hogy az inkriminált kijelentéseket Orbán Viktor hivatalos társasági taggyűlésen vagy egy nem hivatalos beszélgetésen tette-e. A gyilkosnak tűnő vád elől menekülve a Fidesz egyre csak azt szajkózta, hogy bírósági papírja van arról, hogy nem is volt hivatalos taggyűlés, ezért nem is foglalkozik többet a gyanúsítgatással” – írja Gyurcsány Ferenc, aki szerint valami hasonló történik, csak most alkotmány ügyben.
Szerinte a Fidesz bajban van és ha egyedül marad, akkor ország-világ előtt kerül nehezen tartható helyzetbe. Erre azért lát esélyt, mert úgy látja: itthon nem maradt szövetségesük. megemlíti azt is, hogy Sólyom László korábbi köztársasági elnök, Paczolay Péter alkotmánybírósági elnök nem lát alkotmányozási kényszert. „Legyünk visszafogottak, mondjunk csak annyit, hogy viszonyuk legalább is kritikus az alkotmányozáshoz. A demokratikus ellenzéki pártok (MSZP, LMP) ennél messzebb mennek: bojkottálják az alkotmányozó parlamenti folyamatot. Bizony a készülő alkotmány belső politikai, szakmai legitimációja ezek után igencsak kérdéses” – fejti ki a volt miniszterelnök.
Mivel a kormány külföldön sem talál támogatókra, jön a „tokaji trükk” – gondolja Gyurcsány. „A kormány pár hónapja – saját elhatározásából – a Velencei Bizottsághoz fordult, hogy mondjon véleményt a készülő új alkotmányról. De legyünk pontosak! A kormány nem az egész alkotmányozási folyamat megítélését kérte a tekintélyes nemzetközi testülettől, pusztán három konkrét kérdést tett fel a Bizottságnak. A kérdések nem érdektelenek, de az alkotmányozásról folyó itthoni vitákban nem elsőrendűen fontosak. A három kérdés tárgya: az EU Alapjogi Charta és az alkotmány viszonya; az előzetes normakontrol egyes részletszabályai végül pedig annak újraszabályozása, hogy ki fordulhat közvetlenül az Alkotmánybírósághoz” – hangoztatja Gyurcsány.
Meglepőnek tartja, hogy a Velencei Bizottság elnökének és néhány tagjának látogatásáról csak annyit lehetett hallani, hogy az igazságügy-miniszter közölte: ”jónak látják az alkotmányozás irányát, alapelveit”. „A Velencei Bizottság ugyanis az alkotmány egészéről biztosan nem beszélhetett, hiszen szigorúan köti a vizsgálat mandátuma. Az pedig nem más, mint a kormány által feltett három konkrét kérdés és még csak véletlenül sem az Alkotmány egésze. A trükkös kormány tehát feltesz három nem túl fontos kérdést, majd ha abban nincs vita, akkor úgy állítja be, hogy az egész új alkotmányt támogatja egy nemzetközi szervezet. Hogy honnan tudhatom én ezt? Legalább két forrásból. Részben a Velencei Bizottság nyilvánosan elérhető szabályaiból. No meg onnan, hogy a Bizottság a kormány emberein túl a két demokratikus ellenzéki párt egy-egy politikusával is találkozott. Az egyik én voltam” – mondja Gyurcsány.
Kijelenti azt is, hogy a Bizottság mandátuma kizárólag a kormány által feltett kérdésekre vonatkozik. „Ezért most szólok: ha a kormány a Velencei Bizottsággal kíván takarózni, és rá hivatkozva akarja velünk elhitetni, hogy tekintélyes nemzetközi támogatásra lelt az alkotmányozásban, akkor a kormány hazudni fog. Ahogy a Fidesz a tokaji ügyben is hazudott” – összegez az MSZP-s politikus.
