A kormányfő szerint ha összeadjuk az állam, a vállalatok és a családok adósságát, akkor egy egész éves nemzeti össztermékünk 130 százalékát kapjuk, és ez, olyan, mintha valaki tartósan kétszáz fölötti vérnyomáson élne. „A kormány úgy döntött, hogy az államadósság elleni harcot állítja a középpontba, ennek érdekében fogadott el egy ambiciózus tervet” – közölte. A Széll Kálmán Tervvel csökkenteni akarják az állam, a vállalkozások és a családok adósságát.
Orbán Viktor döntőnek tartja, hogy mindenkinek munkalehetőséget kínáljanak, mert „ha többen dolgozunk, kevesebb embernek kell fizetnünk munkanélküli segélyt, és miután többen dolgozunk, több érték is jön létre”.
A kormányfő beszélt arról is, hogy olyan arányos adórendszert hoztak létre, amely kifejezetten ösztönzi a munkát, s különösen támogatják azokat, akik munka mellett gyereket is nevelnek. A vállalkozások adósságának csökkentése érdekében szeretnének olyan pénzügyi környezetet kialakítani, hogy a vállalkozók olcsóbban tudjanak hiteleket felvenni.
A családokat illetően pedig azon dolgoznak, hogy megmentsék a nehéz helyzetbe került forint- és deviza-lakáshiteleseket. „Nem engedjük, hogy bárkit is az utcára tegyenek, és ez az áprilisig tartó moratórium után is így lesz” – jelentette ki a kormányfő. Hozzáfűzte, hogy lépéseket tesznek a rezsiköltségek befagyasztása érdekében is.
„Nagy harc lesz, nagy cégekkel kell majd megküzdenünk, de készen állunk rá. Az elmúlt nyolc évben nyakig eladósodtunk, és akik ezt a helyzetet létrehozták, azoknak vállalniuk kell ezért a felelősséget” – fogalmazott a Naplónak.
A miniszterelnök kijelentette, hogy a 82 százalékos államadósságot 2014-re 65-70 százalék alá csökkentik, s az átszervezések eredményeként mintegy 300 ezerrel nő a munkát vállaló emberek száma. Ahol pedig a gazdaság nem tud munkahelyet teremteni, ott tömeges közmunkát szerveznek, hogy minden ember munkából tudjon megélni – nyilatkozta.
„Lassan haladunk azon cél felé, hogy a románokat és a bolgárokat besegítsük a schengeni övezetbe, mert a nyugati országok részéről nagy az ellenállás. A horvát csatlakozás ügye pedig „késélen táncol”, de küzdenek azért, hogy Horvátország a magyar elnökség ideje alatt befejezhessen az uniós csatlakozási tárgyalásait” – mondta el Orbán Viktor.
A médiatörvényről szólva azt mondta, hogy ennek kapcsán összecsapott egymással az európai bal- és jobboldal, s „a magyar médiatörvény apropója volt ennek a küzdelemnek”. „Megvívtuk a csatát és bebizonyosodott, hogy a magyar médiatörvény megfelel a demokratikus normáknak, az európai elvárásoknak” – jelentette ki. Rámutatott: a jogszabályt illetően kért három pontosítás csak technikai jellegű kérdéseket érintett, „semmi közük nem volt a sajtószabadsághoz”.
Az alkotmányozásról úgy vélekedett, hogy Magyarország e tekintetben lemaradt a csehek, a lengyelek és románok mögött, s „szégyen egy 1956-os alapokon álló nemzet számára, hogy az 1949-es alkotmány alapján próbálja rendezni az életét”.
A miniszterelnök a kormányátalakításról szóló felvetésre azt mondta: benne fel sem vetődött, hogy bármilyen kormányátalakítást hajtsanak végre. Hangsúlyozta, hogy a miniszterek „nem a leváltás küszöbén, hanem a kiadott munkák elvégzésének dandárjában vannak”.
