A valós oktatási igények helyett sok településen a gazdasági kényszer miatt adják egyházi kezelésbe az iskolát – írja a Népszabadság. A református zsinati tanács határozatban kérte a közösségeket, tartózkodjanak az intézmények (ez a szociális intézményekre is vonatkozik) átvételétől. Bölcskei Gusztáv püspök ezt azzal indokolta, hogy az önkormányzatok nyilván szabadulnának “bizonyos terhektől”, de az egyházak nem alapozhatnak a jelenleg kedvező, de átalakítás előtt álló finanszírozási feltételekre.
Pásztory Ádám, a református zsinati hivatal kommunikációs igazgatója azt mondta: sok gyülekezet nem rendelkezik megfelelő szakmai feltételekkel, jogi és pénzügyi megalapozottsággal, nem képes megítélni az átvehető intézmény állapotát. Márpedig ez hosszú távon a helyi közösségekre és végső soron az egész egyházra is “gazdasági veszélyforrás”.
A magyarázat a finanszírozás furcsaságaiban rejlik. Az önkormányzati iskolák működtetéséhez szükséges pénz egy részét a településeknek a saját költségvetésükből kell előteremteniük, míg az egyházi intézményeknél a teljes összeget (az alapnormatíván túl a kiegészítő támogatást is) az állami büdzsé fizeti. Az egyházakat “módfelett nagyvonalú bánásmódban részesítő támogatási rendszer alapjait a Horn Gyula szocialista miniszterelnök által 1997-ben tető alá hozott vatikáni szerződés rakta le” – írja a lap.
