A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének szakértői nagy terjedelmű forgatókönyvcsokrot állítottak össze a lehetséges konszolidációs intézkedések várható közfinanszírozási hatásairól. Elemzésükben kiemelték, hogy ha a csomag átfogó és „világosan kommunikált” lesz, az megfordíthatja a magyar költségvetési alapfolyamatokkal kapcsolatos piaci „érzületeket”.
A Morgan Stanley felzárkózó piaci elemzői kiemelték ugyanakkor, hogy azoknak az intézményi befektetőknek a zöme, akikkel „mostanában” konzultáltak, „továbbra is kétlik”, hogy a kormány át tudja-e majd hajtani ezeket a reformokat.
A ház szerint mindenesetre egy 600-800 milliárd forintos – a hazai össztermék (GDP) 2-3 százalékának megfelelő – csomag elégséges lenne ahhoz, hogy „örömet szerezzen a piacnak”.
Még fontosabb, hogy a csomag összetételének erőteljesen a kiadáscsökkentés felé kell hajlania a bevételnövelés helyett, és szükséges egyértelmű célok meghatározása is egyedi kiadási tételekre, „általánosságokban mozgó szándéknyilatkozatok helyett” – áll a Morgan Stanley hétfői londoni elemzésében.
A cég felzárkózó piaci elemző stábjának számításai szerint a magyar államháztartási mérlegben az idén akár 6 százalékhoz közeli GDP-arányos többlet is keletkezhet. Hangsúlyozták ugyanakkor azt a véleményüket is, hogy ez nem az erőteljes költségvetési helyzet jele, hanem pusztán annak az eredménye, hogy a nyugdíjrendszer második pillérében felhalmozódott megtakarítások visszatérnek az állami szférába.
A Morgan Stanley szakelemzői szerint az egyszeri intézkedések figyelembe vétele nélkül számolt alapszintű költségvetési pozíció jelentősen romlott, „ahogy arra a hitelminősítők fel is hívták a figyelmet”. A nagy hitelminősítők közül kettő – a Fitch Ratings és a Moody’s Investors Service – 2010 végén egyaránt rontotta a magyar adósosztályzatokat, és különösen a Moody’s emelte ki az okok között a nyugdíjpénztári intézkedéseket.
A Morgan Stanley hétfőn Londonban kiadott elemzése szerint amint elenyésznek a nyugdíjpénztári intézkedések egyszeri hatásai, és a válságadók is kifutnak, a GDP-arányos magyar államháztartási hiány 5-6 százalék körüli szintre állna be további konszolidációs intézkedések nélkül.
