“Fel kell gyorsítani a bérkompenzációt a
magánszektorban, hogy senki ne kereshessen rosszabbul az új adórendszer
miatt” – mondta Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője hétfőn.
Hozzátette: a kabinet a gazdasági érdekképviseletekkel közösen akciócsoportot
hozott létre, így gondoskodik arról, hogy a magánszférában se csökkenjen
senkinek a fizetése.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége élesen
bírálta az akciócsoportok létrehozásának ötletét. Olyanok írhatták a kormányfő
beszédének e részét, akik nem ismerik a magyar bérrendszer és béralku
folyamatait – mondta a Népszabadságnak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Azt is
elmondta, hogy a bérkompenzációról a munkaadói érdekképviseletekkel nem
egyeztetett a kormány.
A kormány nem kényszerítheti ki a magánszektorban a
bérkompenzációt, mivel az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elfogadott
megállapodásban a 4-6 százalékos keresetnövelés csak ajánlás – mondta.
A főtitkár kiemelte: az OÉT bérmegállapodás idején pontosan
lehetett tudni, hogy milyen adórendszer és költségvetés lesz Magyarországon,
illetve hogy az adórendszernek lesznek nyertesei és vesztesei. Az adótörvényt a
kormány a parlamentben elfogadta, most azonban “kezdenék áttolni a
felelősséget az üzleti szféra munkáltatóira”.
Dávid Ferenc szerint az OÉT keretein belül kellene
megvitatni a részleteket a szociális partnerekkel. Hangsúlyozta: a munkaadói
szervezetek, köztük a VOSZ eddig partneri szellemben működtek együtt a
kormánnyal, és ugyanezt a partnerséget várják el a kormánytól.
Beszélt arról is, hogy a vállalkozói szférában a bérfejlesztések döntő többsége
“bizonytalan gazdasági helyzetben” valósult meg tavaly és ez így lesz
az idén is. A vállalkozók év elején elkészítik az aktuális évre vonatkozó
üzleti tervüket, és a szabályozási környezet változását, valamint a piaci
helyzetet figyelembe véve döntenek a bérfejlesztésről. A bérfejlesztés gyakran
csak a második negyedévre, vagy a második fél évre alakul ki – mondta.
Hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják: a vállalkozások
mindig a bérajánlás fölé mentek az emelésben.
A főtitkár szerint megoldás lehetne az, hogy – amint erre korábban már volt
példa – a bérkompenzációra a Munkaerő-piaci Alapból lehetne forrást biztosítani
a munkáltatóknak.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke elmondta:
álláspontjuk szerint is probléma, ha a munkavállalók ugyanazért az elvégzett
munkáért kevesebb fizetést kapnak idén, mint tavaly.
A kis- és közepes vállalkozásoknak is érdekük, hogy motivált legyen a munkaerő,
és a kkv-k keresik a béremelési lehetőségeket, amely nem biztos, hogy
“béroldalról” következik be, lehet hogy a caféteria növelésével, vagy
épp “nem látható módon” emelik a béreket – mondta Vadász György.
Hangsúlyozta: előzetesen az OKISZ-szal sem egyeztetett a kormány erről a
lépésről, azonban azt remélik, hogy a csütörtökön rendezendő
vállalkozásfejlesztési tanácsülésen szóba kerül a téma.
A szakszervezetek a bérkompenzációt szükségesnek, az
OÉT-bérmegállapodás betartásának ellenőrzésére felállított bér- és
adómonitoring bizottság munkáját viszont szükségtelennek tartják.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke
“átgondolatlan, buta javaslatnak” minősítette az elgondolást.
Véleménye szerint a kormány beismerte, hogy a 16 százalékos szja-kulcs
igazságtalan és aránytalan. “Annak a kijelentésnek pedig, hogy ezzel az
adórendszerrel mindenki jól jár és egymillió munkahely fog létrejönni, szakmai
tartalma sosem volt, legfeljebb politikai” – mondta a szakszervezeti
vezető.
A LIGA szakszervezeti tömörülés szerint a felállított
“akciócsoport” nem tudja meggyőzni a multikat – a “kifejezetten
rájuk kivetett különadók után” – arról, hogy emeljék a béreket. Ugyanígy a
“válságot épp csak túlélő” magyar kis- és középvállalkozásokat sem
lehet arra kényszeríteni, hogy növeljék a bruttó béreket.
Az érdekképviselet hangsúlyozza, hogy az emeléssel, még csak az új adórendszer
okozta veszteséget kompenzálná a munkaadó, az infláció okozta csökkenést nem,
“és akkor hol marad a pár százalékos reálbér növekedés” – teszik fel
a kérdést.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének
elnöke leszögezte: a kormánynak újból egyeztetnie kellene a szociális
partnerekkel, a szakszervezetek tudnának javaslatokat tenni a kabinet számára a
megállapodás teljesülésének hatékonyabb ellenőrzésére. Politikai, morális
ráhatással a kormány nem éri el azt a kitűzött célt, hogy a 16 százalékos,
egykulcsos adórendszernek ne legyenek vesztesei – fűzte hozzá.
A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók
Szakszervezeti Szövetsége “bérkommandók” helyett az ágazati kollektív
szerződések kiterjesztését szeretné elérni, hogy így rendezzék “az
egyeztetés nélkül bevezetett, rossz adózási rendszer hátrányos
következményeit” a termelésben és a magánszférában dolgozók körében –
közölte a szakszervezet.
Az érdekképviselet szerint a rendszer működtetésére
Magyarországon is minden feltétel adott lenne, “ha a kormányzat
biztosítaná a jogi feltételeket, s kötelezné a munkáltatókat arra, hogy az
érdekképviseletek által kötött szerződéseket tekintsék magukra is kötelező
érvényűnek”.
