A kérdőíven arról kérdezik az emberek véleményét: az új alkotmány csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálja-e; korlátozza-e az állam eladósodását; vegyen-e védelem alá olyan közös értékeket, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség; járjon-e szavazati jog a kiskorú gyermekek után; engedjék-e a gyermeknevelés költségeinek megadóztatását vagy sem.
Arra is kíváncsiak, hogy az új alaptörvény a választópolgárok szerint vállaljon-e kötelezettséget a jövő nemzedékek után – derül ki a kérdőívből, melyet a fideszes Szájer József, a bizottság vezetője és a korábban MSZP-s, jelenleg független parlamenti képviselő, volt házelnök, Szili Katalin, a testület egyik tagja mutatott be.
A testület arra is választ vár, hogy az új alkotmány fejezze-e ki a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét; védje-e a Kárpát-medence természeti sokféleségét; védje-e fokozottan a nemzeti vagyont; csak átlátható gazdasági hátterű társaságok számára legyen-e nyitva az állami forrásokhoz való hozzájutás; a bíróságok számára legyen-e mód a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabására; továbbá szankcionálják-e a parlamenti bizottságok előtt való meg nem jelenést.
A tizenkét kérdésre különféle válaszlehetőségeket ajánlanak majd fel, a kérdőív végén pedig a véleményüket is kifejthetik a választópolgárok, akik a kérdőíveket díjmentesen küldhetik vissza. Az íveket a napokban kezdik nyomtatni, és várhatóan tíz napon, két héten belül minden választópolgár megkapja. Ezt követően két hét áll rendelkezésükre, hogy azt visszaküldjék. A feldolgozást a kormány apparátusa végzi majd.
Szájer József a sajtótájékoztatón hosszan beszélt arról a kérdésről, hogy a kiskorú gyermekek után a szülők rendelkezhessenek-e szavazati joggal. A politikus hangsúlyozta, az állampolgárok közül a 18 év alattiak alkotják a legnagyobb olyan csoportot, amely ki van zárva a politikai képviseletből, ezért ha „pozitív döntés” születne, az „mindenképpen komoly következményekkel járna”, a politikusoknak jobban oda kellene figyelniük erre a társadalmi rétegre.
Személyes meggyőződése szerint nagyon fontos lenne – akár elsőként, „úttörőként” a világon -, ha egy ilyen intézmény bekerülne az alkotmányos rendszerbe. Ezzel Magyarország irányt mutathatna a legutolsó nagy szavazatijog-kiterjesztés tekintetében – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a magyar jogrendszerben létezik megoldás arra, hogy ha kell, eldöntsék: kié lenne a szavazati jog akkor, ha például elválnak a szülők.
A határon túli magyarokkal kapcsolatos szavazati jog egy későbbi, a választójogi törvénnyel összefüggő kérdés, és arról már folyik egy vita.
