Mennyit ér egy diploma?

A munkaerőpiac alapvetően a hagyományos főiskolai diplomához hasonlóan kezeli az alapszakos végzettséget, ám a válaszadók ötöde nehezen tud elhelyezkedni a szakmájában. A munkaadóknak meg kell ismerkedniük az új képzési formával, hiszen néhány év múlva a frissdiplomás foglalkoztatás (az osztatlan képzések kivételével) kizárólag a bolognai rendszerű képzések diplomásait jelenti majd – áll az Educatio Nonprofit Kft. kutatásában amelyet a Diplomás Pályakövető Rendszerben (DPR) található intézményi adatok alapján végzett. Csaknem tízezer, 2009-ben végzett frissdiplomás – köztük háromezer, már a bolognai rendszerben szerzett alapszakos oklevéllel rendelkező fiatal – munkaerő-piaci tapasztalatait elemezték.

Alapszakosok a munka világában

Az osztatlan képzéseken – például orvosi, jog – végzett egykori hallgatók az álláskeresés során a többieknél talán világosabb helyzet előtt állnak, végzettségük általában a „pályán tartja” őket, ismereteiket jól meghatározott körben tudják felhasználni. Más képet mutat a többiek, az alapszakos (bachelor of science vagy bachelor of arts – BSc/BA) képzés végzettjeinek vizsgálata: az itt végző fiatalok 56 százaléka dolgozott a diploma megszerzése után egy évvel, azoknál pedig, akik még a régi egyetemi vagy főiskolai rendszerben kezdték meg a felsőfokú tanulmányaikat 76, illetve 75 százalék az állást szerzők aránya.

Ez a különbség az Educatio elemzői szerint nagyrészt abból adódik, hogy a hagyományos képzésben részt vett frissdiplomásokhoz képest az alapszakos oklevéllel rendelkező fiatalok nagy része, 44 százaléka döntött úgy, hogy továbbtanul. 29 százalékuk nem is dolgozik a tanulmányai mellett. Ez az arány a még hagyományos rendszerben diplomázottak esetében mindössze 8-10 százalék. A munka mellett tanulók aránya az egyes képzéseket összehasonlítva viszont csaknem megegyezik, 16 százalék körüli.

A BSc-diplomát szerzett pályakezdők közül többen végeznek alkalmi munkát. A régi rendszerben végzettek pedig többen dolgoznak alkalmazottként. Ez utóbbiak körében az állástalanok aránya nem éri el a 4 százalékot, a bolognai rendszerből kikerült első generáció esetében már 4,4 százalékról beszélhetünk e tekintetben.

Alacsonyabb a „bolognások” bére

Az úgynevezett „pályaelhagyó” frissdiplomások nem a szakterületükön helyezkedtek el. A felsőfokú oklevéllel rendelkező fiatalok 14-15 százaléka sorolható ide, ám ha csak a bachelor diplomásokat nézzük, ez az arány magasabb, megközelítőleg 20 százalék.

A fizetések szempontjából is valamelyest rosszabbul jártak a „bolognások”, fizetésük alacsonyabb, mint azoknak, akik a korábbi rendszerben kezdték meg a tanulmányaikat. A 2009-ben végzett összes válaszoló visszajelzését figyelembe véve nettó 146 ezer forint az átlagos fizetés, ám ha kizárólag a BSc/BA-diplomásokat nézzük, akkor ez az összeg 130 ezer forint. Náluk valamivel többet keresnek a főiskolai diplomával rendelkezők, a legmagasabb nettó jövedelemről azonban a hagyományos egyetemi diplomával elhelyezkedők számoltak be, átlagosan 165 ezer forintról.

Sikeres? És annak is érzi magát?

A hazai diplomás pályakövetés a foglalkoztathatóság megközelítésében objektív és szubjektív sikeresség mutatók fontosságát egyaránt hangsúlyozza – mondta Veroszta Zsuzsanna, az Educatio vezető elemzője a Frissdiplomások 2010 műhelykonferencián. A DPR adatai alapján végzett reprezentatív felmérésük – amely most jelent meg egy kötetben – a 2007-ben alapszakon végzett fiatalok elhelyezkedését, elégedettségét vizsgálta.

Az objektív mutatókból azt láthatjuk, hogy a frissdiplomások mennyi idő alatt találtak állást, illetve mennyit keresnek. A szubjektív sikerességet az mutatja, hogy az egyén hogyan értékeli a munkáját, megtalálta-e a szakmai kihívásokat, lát-e megfelelő karrierutat maga előtt, és mennyire érzi elismertnek a szakmáját. Veroszta Zsuzsanna előadásából kiderült: a fiatal diplomások csaknem fele (41 százalék) már a tanulmányai alatt is dolgozott, a végzettség után munkát keresők pedig átlagosan idő 3,6 hónap alatt találtak munkát. A felsőoktatásból nem foglalkoztatottként kilépők körében mindössze 2,7 százalékos a tartósan sikertelenül állást keresők aránya.

A munka presztízsének megítélése a szubjektív sikeresség része. A kutatásból kiderült, hogy az orvosi és a jogász szakma elismertsége a legmagasabb. Fónai Mihály, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense arról beszélt, hogy a jogi és igazgatási területre járó, valamint a már végzett fiatalokat mi befolyásolta a pályaválasztás során. A szakma presztízse mellett a jogi pályán elérhető relatíve magas kereset is szerepet játszott, de – mint ahogy azt Gáti Annamária, a TÁRKI kutatója is felvázolta – ezeknél a pályáknál a családi hagyományok és a társadalmi háttér erősebben hatottak a fiatalokra, mint más képzési területek esetében.

A család nem predesztinál

Az informatika, a jogi és igazgatási, az orvos- és egészségtudomány, valamint a természettudomány pályákon látszik leginkább, hogy az egyetemi szintű fokozatot szerzők legmagasabb arányban olyan szülők gyermekei, akik maguk is legalább főiskolai szintű végzett¬séggel rendelkeznek – elemezte Gáti Annamária az adatokat. A „papírformától” némileg eltér az agrár, a gazdaságtudományok, illetve műszaki területen végzettek csoportja, náluk ugyanis az egyetemi végzettségűek között jelentős a szakközépiskolát, technikumot végzett szülők gyerekeinek aránya. A bölcsészek, társadalomtudósok és a pedagógusok családjában a leggyakoribb, hogy a szülők szakközépiskolát végeztek.

Egy természettudományi végzettek körében szervezett vizsgálat résztvevői alapvetően alacsonynak érezték a TTK-s diplomások megbecsültségét. Nagy problémát láttak abban is, hogy a tanári végzettség önmagában is kifejezetten alacsony presztízsű, és a bért is kevesellték Az informatikusok és a mérnökök keresete a teljes diplomás átlag feletti, a természettudományi végzettek átlagjövedelme viszont 14 százalékkal alatta marad annak – mondta Kiss László, az Educatio elemzője, aki a reál diplomát szerzettek helyzetéről beszélt. (Az IT-szakembereknek 154 660, a mérnököknek 144 780 forint a nettó átlagjövedelme, a TTK-t végzettek viszont 116 180 forintot kapnak kézhez. A diplomás átlagfizetés a 2007-ben végzetteknél a DPR felmérése szerint 135 440 forint.