Ruttner György ügyvéd a „vádlott nélküli tárgyalás” intézményét jogi hungarikumnak nevezte és kifejtette, hogy az új szabály miatt egy-egy ügy elhúzódhat. A vádlott ugyanis az új lehetőséggel élve taktikázhat, mert törvény biztosította joga, hogy a tárgyalásról ki-bejárjon, és emiatt később az addig nélküle lefolytatott eljárást részben vagy egészben meg kell ismételni, ha például valamilyen új bizonyítékkal hozakodik elő.
Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság büntetőkollégiumának vezetője pedig úgy látja, a törvénymódosítás a bíróság számára csupán lehetőségként, nem pedig kötelezettségként írja elő, hogy a vádirat kézbesítésével egyidejűleg tájékoztathatja az érintetteket a távolmaradás jogáról. Amikor tehát a tettes jelenléte nélkül a bizonyítási eljárás nem folytatható le aggályok nélkül, a bíró továbbra is a „személyes megjelenés kötelezettségével” idézheti majd a vádlottat – mondta.
Frech attól sem tart, hogy a vádlottak visszaélhetnének a számukra biztosított „kibejárás jogával”. Azt maga sem vitatja, hogy az új szabályok szerint a tárgyalásról való részvételről lemondó nyilatkozat után bármikor meggondolhatják magukat, ám azoknak az eljárási cselekményeknek a megismétlését, amelyekről saját döntésük alapján lemaradtak, bizonyosan nem kérhetik.
A törvény nemcsak a vádlott jelenléti kötelezettségét oldja fel, hanem arra is lehetőséget ad, hogy az ügyész indítványára a tanú személyes meghallgatásától is eltekintsenek, s elegendő csupán a nyomozás során tett tanúvallomás felolvasása. Ez lehet ésszerű indítvány, ugyanakkor aggályokat is felvet – mondta –, hiszen az ügyvéd jelenléte a nyomozás során általában nem biztosított, ezért előfordulhat, hogy bizonyítékként felhasználják annak a tanúnak a vallomását is, akivel személyesen sem a bíróság, sem a vádlott, sem a védő nem találkozott.
