A közgazdász professzor kijelentette: fontos és előremutató kijelentés a miniszterelnök részéről, hogy hitet tett a 3 százalékos inflációs cél megtartása és az idei államháztartási deficit 3 százalék alá szorítása mellett. Ez, valamint a februári kiigazítási csomag és az államadóság tervezett csökkentése elősegítheti a Magyarország iránti piaci bizalmatlanság eloszlatását.
A monetáris politika eszközrendszeréről, a kamatokról és a forint árfolyamáról nem szerencsés a nyilvánosság előtt vitázni, így a Simor-Surányi-vita újranyitását is inkább szaklapokban, szakmai fórumokon, egyetemi tantermekben kellene lefolytatni – véli Csaba László. Annál is inkább, mivel a Surányi György által felvetett gondolatok a „nem konvencionális gazdaságpolitika” jegyében születtek, és a volt jegybankelnök véleményével szemben a szakma többsége, „úgy kilencven százaléka” fenntartásokat hangoztat – jelezte a professzor, aki szakmai fórumokon szívesen látná Matolcsy György, illetve a kormány „nem konvencionális gazdaságpolitikájának” részletes kifejtését is.
Csaba László felvetette: ha a miniszterelnök pénzpolitikai tanácsadó testületet hozna létre, amelynek vezetésével Lámfalussy Sándort bízná meg, akkor egy ilyen testületben kialakulhatna szakmai vita a monetáris politikáról.
A forint árfolyamát a mai globalizált világban csak mérsékelten képes befolyásolni a jegybank, mivel a devizapiacot, így a forint piacát is sok ezer szereplő mozgatja, sok száz millió euróval, dollárral vagy svájci frankkal, így még abban az esetben is nehéz kijelölni egy optimális euró/forint árfolyamot, ha teljes egyetértés alakulna ki a kormány és a jegybank között – magyarázta a Közép-európai Egyetem tanára, aki egyetért azokkal, akik szerint a magyar gazdaság számára a 265-280 forint közötti euróárfolyam elfogadható.
A miniszterelnök által felvetett 2020. évi euróbevezetés túlságosnak távolinak tűnik, Csaba László szerint a lehető legközelebbi időpontban kell bevezetni az eurót Magyarországon. Csehországnál érthető a 2020-as dátum, hiszen a cseh korona kamata gyakorlatilag megegyezik az eurókamattal, és az infláció is tartósan alacsony – tette hozzá. Magyarországon viszont jelenleg 6 százalék az alapkamat, és az infláció is tartósan 4 százalék felett van. A minél korábbi euróbevezetés mellett szól az is, hogy ebben az esetben a devizahiteleseknek nem kell árfolyamkockázatot futniuk, ami számukra igen nagy veszéllyel jár – magyarázta az akadémikus.
