A Legfőbb ügyészség nem lát okot arra, hogy bármit is tegyen az úgynevezett Gripen-ügyben. Széplaki-Nagy Gábor szóvivő ezt közleményben tudatta, tagadva, hogy olyan új tények lennének, amelyek ügyészségi kezdeményezésre felderíthetők.
A Népszabadság január 20-án arról számolt be, hogy a svéd antikorrupciós főosztály igazgatója, Gunnar Stetler szerint a Gripen-nyomozás aktája a svéd jogszabályok értelmében titkosítás alatt áll. Mint mondta, a nyomozati együttműködés csak hatóságok között lehetséges, így amennyiben a magyar ügyészség jogsegélyszolgálat keretében kér adatokat, meg fogja kapni.
A Legfőbb Ügyészség ennek kapcsán közölte: a svéd ügyészség 2007. júliusában a saját eljárását eredetileg azért terjesztette ki Magyarországra, mert az ottani sajtóhírek alapján feltételezték, hogy az úgynevezett Vadai-bizottság bűnügyi nyomozást folytat. Magyarországon viszont nem folyt büntetőeljárás, mert semmilyen bűncselekményre utaló adat, bizonyíték nem volt.
A svéd hatóságoktól jogsegélykérelem nem érkezett, az EU igazságügyi együttműködés keretében (Eurojust) a magyar tag többszöri kérésére sem került sor információk átadására. Ettől függetlenül az ügyészség részletesen megvizsgálta a parlamenti bizottság jelentéseit, amelyekben nem talált bűncselekményre utaló adatot, ezért “ügyészi intézkedés megtételének szükségessége nem merült fel”.
Széplaki-Nagy Gábor emlékeztetett rá: 2008 decemberében – magyar kezdeményezésre – a svéd ügyész a Eurojust svéd nemzeti tagján keresztül közölte, nem kívánnak jogsegélyt kérni Magyarországtól, majd 2009. június 16-án a nyomozást bizonyítottság hiányában megszüntették.
A Gripen-ügy szóba került a svéd legfőbb ügyész tavaly áprilisi magyarországi látogatásán, akkor Anders Perklev elmondta, az ügyet azért zárták le, mert nem volt remény további bizonyítékok beszerzésére. A két legfőbb ügyész akkor megállapodott, ha bármelyik oldalon újabb, bűncselekményre utaló adat merülne fel, kölcsönösen tájékoztatják egymást közvetlenül vagy a Eurojuston keresztül.
“Ilyen tájékoztatást, vagy egyéb kezdeményezést a Magyar Köztársaság Ügyészsége a mai napig nem kapott. Az európai uniós előírásokat és szokásokat is figyelembe véve ennek bármilyen releváns tény teljesülése esetén meg kellett volna történnie. Ennek hiányában tehát nincs olyan tény, mely tekintetében a magyar ügyészség bármilyen, a jogszabályok által előírt vagy lehetővé tett lépést tehetne az ügyben” – tudatta a Legfőbb Ügyészség szóvivője.
