Az médiaügyekért felelős EU-biztos, a holland Neelie Kroes január 21-i keltezéssel levelet küldött Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter részére. A levél hétfő este kikerült a „Szól a rádió – Változások a Magyar Rádióban” elnevezésű nyílt Facebook-csoport oldalára.
„Technikai jellegű levél”
Érdemes a végéről kezdeni. Bár szombaton Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt mondta, hogy a levél technikai jellegű, nem pedig a szólás- és sajtószabadsággal összefüggő kérdéseket fogalmaz meg, ezt némileg árnyalja a levél utolsó, konklúziót vonó fejezete: „Az előbb említettek fényében a Bizottság illetékeseinek komoly aggodalmai vannak a magyar szabályozás és az uniós jog kompatibilitását illetően”. Ezután a konklúzió kéthetes időkeretet ad a válaszra, ennek elmaradása esetén pedig egy finom és diplomatikus fenyegetést helyez kilátásba: „Amennyiben a fent említett kérdésekre, kérésekre nem, vagy nem elegendő információ érkezik, a Bizottság fenntartja a jogot, hogy hivatalos figyelmeztetést küldjön a magyar hatóságoknak”.
Ha a hivatalos figyelmeztetésről szóló levél után sem rendeződne a helyzet, akkor a Bizottság részéről ezt egy jogi jegyzék követné, ahol összegeznék, hol sértette a tagország rendelkezése egészen pontosan az uniós jogrendszert. Ezután, ha továbbra is fennáll az érdekkülönbség, akkor sor kerülhet panasz benyújtására, legvégső esetben pedig szankciók alkalmazására, de erre azért jelenleg igen kevés esély látszik.
A Magyar Televízió Az Este című műsorában Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, sok újdonság nem volt az Európai Bizottság levelében. Mint említette, az aggályok egyike a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének a műsorszórás területéről a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra való kiterjesztésével kapcsolatos.
A másik kifogás az eredetországnak az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvben foglalt elvét érinti, míg a harmadik aggály a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását. A miniszterelnök-helyettes hozzátette: „úgy gondolom, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatással kapcsolatban, a magyarországi gyakorlatot kellene megismertetni a bizottsággal. A másik két kérdés megítélését a szakértőkre bíznám, ha ők úgy gondolják, hogy jogszabályt kell módosítani, annak nincs akadálya”.
Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján magyarázkodás helyett inkább a szocialistákat vádolta. Szerinte egyértelműen látszik, hogy ez egy mesterségesen „felhabosított, felturbózott kampány”. Leszögezte, hogy a médiatörvény számos ponton lehet rossz, de semmilyen jel nem utal arra, hogy az sértené a szólás- és véleményszabadságot.
A politikus hangot adott annak a meglátásának is, hogy az egész „hajcihő” a szocialisták szervezése alapján indult az ország ellen.
Az EU jog és az uniós direktíva ütközőpont lehet
A levélben egyébként nagyjából a kormányszóvivő, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár és Navracsics Tibor miniszter által említett témák szerepelnek. A bevezetőben Neelie Kroes asszony leszögezi, hogy a számos kérdés merült fel azzal kapcsolatban, hogy a jogszabály kompatibilis-e az Unió Audiovizuális médiaszolgáltatási direktívájával és egyáltalán az EU jogrendszerével.
A biztos levelében úgy fogalmazott, kétségei vannak a Bizottság illetékeseinek a kiegyensúlyozott tájékoztatásról szóló paragrafusokkal kapcsolatban (Médiaalkotmány – 13.§(2), Médiatörvény 12.§), mert ezek szerinte ütköznek a fent említett direktíva és az uniós alapszerződés több pontjával is. A médiaszolgáltatók részletesebb és szigorúbb szabályozása ugyan a tagország jogköre, ám ennek összhangban kell lennie az uniós jogrendszerrel. Jelen esetben pedig a levél alapján a Bizottságnak „kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy [a jogszabály]teljesíti az arányosság, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának elvét”(Az Európai Unió
Alapjogi Chartája, 11. paragrafus). A biztos külön hangsúlyozta, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a törvény értelmében nemcsak az elektronikus média körére alkalmazható – ahogyan az EU tagállamaiban szokás -, hanem az on-demand szolgáltatásokra, valamint a blogokra és videóblogokra is.
Levelében a médiabiztos a jól körülhatárolt kritériumok hiánya miatt is aggodalmát hangoztatta. Kifogásolja továbbá, hogy a jogszabály regisztrációs kötelezettséget ír elő a médiumok számára és nem csupán az audiovizuális média körében. Ezeknek a szabályoknak a megszorítások nélküli alkalmazása pedig a véleménynyilvánítás és az információ szabadságának aránytalan korlátozását jelentené. Veszélyeztetve látja továbbá Neelie Kroes EU-biztos a más tagállamokból érkező adások fogadásának szabadságát. Ezeket a jogszabály szerinte nem garantálná lévén aránytalan méretű bírságokat tartalmaz, amelyeket jogsértés esetén kiskorúak védelmére és a gyűlöletkeltő tartalmakra való hivatkozással szabhat ki a hatóság.
A Médiatanács azonban kimaradt a szórásból, azon nem talált fogást a médiaügyekért felelős EU-biztos sem, mivel hasonló testületekkel kapcsolatban semmilyen meghatározást nem fogadott el az Európai Bizottság.
