Jelenleg 420-430 méter szélességben és körülbelül 180-200 méteres hosszúságban látszanak a partfalszakadás jelei – mondta el az fn.hu-nak Kiss Csaba, Kulcs polgármestere. Az érintett 53 ingatlan egy részét életveszélyessé nyilvánították, a tulajdonosok csak szakember segítségével juthatnak be az épületbe és menthetik értékeiket. Mivel a földcsuszamlás jelenleg is aktív, mozgásban van, az életveszélyes házak száma napról napra növekszik.
A partfal megtámasztására évek óta készen állnak a tervek és a kalkulációk, a gyakorlatban azonban még mindig a Duna az úr. A polgármester elmondta, hogy a most életveszélyessé váló Hullám utcai rész alátámasztása például 450 millió forintba került volna, ám ez már tárgytalan. A „Hullám utca már elment” – fogalmazott Kiss Csaba. Az utóbbi években egyébkén a területre nem adtak ki új építési engedélyt, a legújabb házak 20-30 éve épültek.
Van, ahova a tűzoltó sem mehet
A veszélyeztetett épületekből tizennégy már biztosan bontásra van ítélve – közölte a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője. Hét házba még a tűzoltók sem mehetnek be, ugyanis akár egy ajtónyitás miatt is „bekövetkezhetne a tragédia” – mondta Bárdos Zoltán. A partfalmozgás miatt veszélyeztetett Deák Ferenc és Hullám utcai épületek első statikai vizsgálata már megtörtént, de több épületben néhány nap múlva megismétlik.
Vannak ugyanis olyan házak, amelyeken kívülről még nincsenek sérülések, de az épületen belül már látszanak a földmozgás jelei, megemelkedett például a padozat. Eddig harminc épületből szállították el az ingóságokat. Az épületek kiürítését nehezíti, hogy a földmozgás következtében összetöredezett utakra autóval nem lehet rámenni, kézben, gyalogosan kell a biztonságos területen hagyott kocsikra hordani a bútorokat is.
Az érintett két utca (forrás: Google Térkép) KÉPGALÉRIA!
Belecsúszik a Dunába
A települést két részre lehetne bontani. Maga az „öreg falu” a partfal éle mögött biztonságos távolságban települt. Viszont az elmúlt 50 évben fokozatosan vonták belterületbe a faltól keletre, a partfal éle felé eső részt, illetve a partfal alatti, a korábbi földcsuszamlások során létrejött törmeléklejtő területét üdülőövezetté nyilvánították.
A Duna folyamatos oldalazó eróziója, a háttérterület teljes átázása, a jelentős természetes beszivárgás, a felszíni vizek elvezetésének hiányosságai együttesen okozzák a földcsuszamlásokat. A partfal hátraharapódzásának lassítására egy komplex területrendezésre és a felszín alatti térség állandó vízszinttartására lenne szükség.
Klasszikus földcsuszamlás tanúi vagyunk Kulcs térségében. Az áradás jelentősen megemelte a folyó vízszintjét, a víz átáztatta, alámosta, de súlyánál fogva ideiglenesen ki is támasztja a partfalat. Az apadással lassanként megszűnik az „ellensúly”, és az óriási földtömeg engedelmeskedik a gravitációnak, magyarul belecsúszik a Dunába – tudta meg az fn.hu Oszvald Tamástól, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Földtani Hatósági Osztály főosztályvezető-helyettesétől.
A január 20-ai helyzet (forrás: Kulcs község honlapja) KÉPGALÉRIA
Fogunk még hallani Kulcsról
A folyamatot gyorsítja, hogy a tavalyi rendkívüli csapadék, illetve az áradás miatt megemelkedett talajvízszint az apadás időszakában 4-5 métert fog „esni”, ami ugyancsak a folyó felé mutató hatást erősíti. Bár kutatófúrásokat a területen nem végeztek, a szakemberek úgy vélik, hogy a Duna középvízszintjének magasságában van a rétegsorban egy jelentősebb vízzáró agyagréteg, ennek a víztől síkossá vált felületén csúszik meg a felette lévő föld.
Jelenleg a község part menti területén további két földcsuszamlás van folyamatban. A mostani helytől északra lévő két ingatlant tett tönkre, a hajóállomás melletti szerencsére lakatlan területen következett be. A fentiek alapján sajnos kijelenthető, hogy Kulcsról idén még sokat fogunk hallani a földcsuszamlások kapcsán – fogalmaz Oszvald Tamás.
Kulcs nincs egyedül: míg 2009-ben 114 káreseményt jeleztek a pince- és partfalvédelmi bizottságnál, 2010-ben már 515 bejelentés érkezett összesen 229 településről (ebből 231 pincebeszakadás, 283 partfalomlás és 126 földcsuszamlás volt. Az MBFH-nál vezetett Földtani Veszélyforrás Kataszter települések listája az egy évvel ezelőtti 909-ről, 947-re emelkedett, vagyis 48 olyan településen jelentkezett valamilyen „földtani tönkremenetel”, ahol eddig ilyen nem volt.
Erózióérzékeny
Földcsuszamlásról tehát akkor beszélünk, ha egy lejtős pályán a kőzettömegen belül létrejön egy elválási felület, amely mentén a kőzettömeg – engedve a gravitációnak – lecsúszik. Különösen gyakori ez a jelenség Magyarország területén, ahol igen sok helyen alkotja a felszínt a lösznek nevezett jégkorszaki képződmény.
Ezt egyrészt a levegőből tízezer évek alatt kiülepedett por, másrészt fagyaprózódással létrejött törmelék alkotja, amellyel a szél évezredek alatt beborította a Kárpát-medence alacsonyan fekvő füves sztyeppéit. A 0,2 és 0,7 mm szemcseméretű finom por kiülepedett a fűszálakra, majd ezeket elborítva fokozatosan összetömörödött – írtuk korábban.
A növényzet idővel „kirohadt” a kőzetből, ezért laza, „csöves” a szerkezete, növényi szárak és gyökerek üregeit, apró állatok járatait őrizte meg. A felszín közelében, 10-15 méteres mélységig a lösz pórustérfogata 50 százalék körüli, ami azt jelenti, hogy egy köbméter anyagnak csak a fele kőzet, a többit különböző gázok alkotják.
Képgaléria!
Nagyon „errózióérzékeny”, víz hatására könnyen mállik. Hazánkban jellemzően dombsági területen, hegységperemeken figyelhető meg: végig az Északi-középhegységben a Börzsönyig, a Dunántúli-középhegységben, a dél-dunántúli hegyvidék környékén.
Veszélyelhárításra lenne szükség
A lösztakaró önmagában semmiféle problémát nem jelent, veszélyessé akkor válik, amikor jelentős csapadéktól a tömege megnő, és víz hatására megcsúszik. Valahogy úgy képzelhetjük el, mint amikor a homokvár szétmállik az esőben.
Ilyenkor maradhat hátra az instabilsága miatt komoly veszélyt jelentő löszfal, de kialakíthatja emberi tevékenység vagy egy vízfolyás is. Hazánkban elsősorban a Balatont veszik körbe és a Duna nyugati partját kísérik löszfalak, ahol már nem is rendezésre, hanem veszélyelhárításra lenne szükség.
