Budapest III. kerületében, a Vihar és a Raktár utca kereszteződésében a közelmúltban építettek ki körforgalmat. A szokásos virág, fa, szobor helyett azonban itt egy szarkofág díszíti a kereszteződés közepét. Azon túl, hogy szokatlan látvány, felmerül az emberben az is, mit keres egy koporsó közterületen? Még akkor is, ha a halottat évezredek óta helyezték benne örök nyugalomra, és sírrablók talán még a középkor hajnalán kiforgatták belőle a csontjait.
Koporsó az utca dísze
Először is lássuk világosan: a szarkofág egy kőből, esetleg fából készült koporsó, amelybe gyakran közvetlenül fektették a halottat. Az ókori Egyiptomból terjedt el a Közel-Keleten, az antik Görögországban, a Római Birodalomban, és bizonyos mértékig egészen az újkorig temetkeztek szarkofágba. Anyagának minősége és díszítése természetesen az elhunyt vagyoni helyzetével mutatott szoros összefüggést, a lényeg azonban, hogy maga a szarkofág nem egy síremlék, nem a temetés egy díszes kelléke, hanem maga a koporsó.
Az óbudai kereszteződésben álló szarkofág az egykori római település, Aquincum romjai közül került elő egy kerületi ásatás során – tudta meg az fn.hu az Aquincumi Múzeumtól. Azt nem tudni, kit temethettek benne, mert felirat nincs rajta, és megtalálásakor teljesen üres volt. E tény kicsit sem meglepő a régészek számára, hiszen 2000 év alatt a sírrablóknak bőven volt idejük kiüríteni a szarkofágot. A halottal ugyanis sokszor értékes tárgyakat, ékszereket küldtek a másvilágra.
Kicserélik
Az említett körforgalom megépítése után a kerület mindenképpen egy olyan tárggyal szerette volna díszíteni az építményt, ami utal Óbuda több évezredes történelmére. Kézenfekvő volt tehát egy római korból származó tárgy, amit ráadásul minimális bürokratikus munkával és költséggel lehet áthelyezni a szintén önkormányzati tulajdonú Aquincum múzeumból. Így került a kereszteződésbe a szarkofág – mondta el az fn.hu-nak Szabó Magdolna, az önkormányzat főtanácsadója.
Az illetékeseknek meg sem fordult a fejében, hogy ezzel bárkit is megbánthatnak, netán megbortánkoztatnak. Egyszerűen dísznek szánták. A környék lakóitól azonban több megkeresés is érkezett az önkormányzathoz, hogy igencsak morbid látvány egy szarkofág házuk mellett az útkereszteződésben. Ez alapján a kerület már határozott visszaszállításáról, azt azonban még nem döntötték el, hogy mivel pótolják. Hűen az eredeti tervhez, mindenképpen római műemlékre cserélik majd, ám ennek időpontjáról Szabó Magdolna még nem tudott nyilatkozni.
Nem oda való
Felmerült, hogy egy kerületi útkereszteződés ügyének országos nyilvánosságot adva esetleg elefántot csinálunk a bolhából. Talán nem, ha a kérdés erkölcsi oldalát nézzük. Meg is kérdeztünk – egymástól függetlenül – két régészt, mit gondolnak történetünkről.
Egyikük úgy vélte a szarkofág, esetlegesen mint díszítőelem is elfogadható olyan helyen, mint például egy temető. A körforgalomban viszont kissé morbid. Hacsak nem az volt az önkormányzat célja, hogy a több útszakaszon is elhelyezett sokkoló táblákhoz hasonlóan ezzel is a felelőtlen közlekedés veszélyeire hívja fel az autósok figyelmét – tette hozzá tréfásan.
Az arra autózók többsége valószínűleg észre sem veszi, nemhogy még be is azonosítsa a műtárgyat, de ennek ellenére szarkofág nem való közterületre – véli a lapunk által megkérdezett másik tudós is. Még akkor sem, ha a tudjuk: maga a szarkofág a történelem folyamán „újrahasznosítható” tárgynak bizonyult, gondoljunk csak Szent István nyughelyére, amely eredetileg római szarkofág volt.
Ugyanakkor a mai Rómában például viszonylag gyakrabban kerülnek elő szarkofágok, mint Budapesten, a sok római emlék között azonban mégsem botlunk beléjük minden kereszteződésben.
