„Habár az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja, hogy a sajtószabadságnak mentesnek kell lennie a hatósági beavatkozástól, a törvény állami kontrollnak veti alá a nyomtatott sajtót, ami ilyen formában más európai demokráciákban idegen” – írták a közleményben.
A VÖZ szorgalmazta, hogy az Európai Bizottság „a téma sürgető aktualitására tekintettel rövid idő alatt folytassa le a jogi elemzést, hogy Magyarországon is biztosított legyen az európai uniós normák betartása”.
Emellett a szervezet bírálta, hogy a törvényt nem csak az ellenzékkel folytatott egyeztetés, de „nemzetközi keretek között való egyeztetés” nélkül hozták meg. Hans Grasser, a VÖZ elnöke pedig rámutatott, hogy a magyar média egy része külföldi partnerekhez kötődik.
„Elfogadhatatlan egy olyan médiaalkotmány, amely rövid pórázra fogja a nem állami médiát – a nyomtatott sajtót és az internetet is” – fogalmaztak.
A VÖZ úgy véli, a törvényben sok túlságosan tágan meghatározott fogalom szerepel, és ezek „tágra nyitják az ajtót a hatósági önkény előtt”. Bírálták a kiszabható bírságok összegét, és a demokrácia szempontjából aggályosnak tartják a médiatermékek, köztük a lapok és más időszaki kiadványok, internetes újságok és hírportálok általános regisztrációs kötelezettségét. Aggasztónak tartják a lehetőséget, hogy bizonyos, a törvényben meghatározott okokból törölni lehet a kiadványokat a nyilvántartásból.
Ausztriai újságíró-szervezetek, valamint az Amnesty International és az osztrák hallgatói érdekképviselet tüntetést hirdettek a bécsi magyar nagykövetség elé péntek estére, a budapesti tiltakozó megmozdulással egy időben. A felhívás aláírói közül három szervezet, a Riporterek Határok Nélkül (RSF) bécsi irodája, az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet helyi irodája és egy osztrák újságíró-szakszervezet csütörtökön fizetett hirdetésben tiltakozott a magyar törvény ellen a vezető osztrák lapokban.
