A megbeszélésen Orbán arról is biztosította a norvég miniszterelnököt, hogy a krízisadók kivezetése a magyar rendszerből az adott cégekkel való tárgyalások alapján fog bekövetkezni. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy az elkövetkező három évre a magyar gazdaságpolitikai stratégiának „immanens része” a krízisadókból származó bevétel. Emellett rámutatott, hogy az általános társaságiadó-szint plusz a krízisadók együttesen sem érik el azt az adóterhelési szintet az adott ágazatok esetében, mint ami az európai átlag.
Az energia kérdése egy olyan speciális téma, amely esetében a norvég és a magyar érdekek nagyon közel vannak egymáshoz. „Különböző okokból és különböző üzleti pozícióból, de mind Norvégiának, mind Magyarországnak az az érdeke, hogy az Európai Unión belül egy single market, egy egységes piac működjön az energia tekintetében is” – hangsúlyozta, emlékeztetve, hogy az energia kiemelt kérdése a magyar EU-elnökségnek.
Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök a megbeszélés után közölte: megbeszélésükön fontos téma volt az energia kérdése, és Norvégia, amely az egyik legjelentősebb gázexportőr, mindig stabil és megbízható partner. A magyar kormányfővel emellett az oktatásról és az Európai Gazdasági Térségről is beszéltek, de szóba került az Európai Tanács februári ülése, amely ugyancsak az energiapolitikával foglalkozik majd – tette hozzá.
