Belföld

Kettős látás: melyik a hatályos médiatörvény?

Feles törvénnyel írták felül a kétharmadost, ráadásul előbb hirdették ki a módosítást. Melyik az igazi?

Megoszlik az alkotmányjogászok véleménye a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján, illetve a Magyar Közlönyben megjelent médiatörvény szövegváltozataival kapcsolatban.

A Hírszerző még kedden reggel jelezte, hogy a hatóság weboldaláról letölthető dokumentumban „egy eddig nem ismert” passzus ütötte fel a fejét, amely a Közlönyben kihirdetett „hatályos” törvényszövegben még másképpen szerepel.

A 164. paragrafus eredeti verziója szerint a bíróságoknak kérésre soron kívül kell felülvizsgálniuk a hatósági bírságokat, ezzel szemben az NMHH honlapján már egy olyan változat szerepel, amely a bíróságoknak 30 napot ad az eljárás lefolytatására.

Az MTI délelőtt tájékoztatott arról, hogy a parlament által december 21-én elfogadott médiatörvényt két nappal később az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvényekkel módosították, és ebben szerepelt a 30 napos határidő. Ez egyébként egy feles többséggel is elfogadható jogszabály volt, amelyet december 30-án, tehát egy nappal korábban hirdettek ki, mint magát a módosított médiatörvényt az eredeti szöveggel.

A Hírszerző által megkérdezettek közül Hack Péter alkotmányjogász úgy véli, hogy a bíróságok a Magyar Közlönyben kihirdetett médiatörvényt fogják alkalmazni, nem a hatósági honlapon található verziót. Ráadásul szerinte egy kétharmadost nem lehet feles jogszabállyal módosítani, mert azt szigorúan tiltja az alkotmány.

Hasonló állásponton van Polyák Gábor médiajogász, aki jogalkotási abszurdnak, a jogállamiság felrúgásának nevezi, hogy egy még nem létező kétharmados törvényt egy feles törvénnyel írjanak át.

Egy neve elhallgatását kérő alkotmányjogász viszont úgy érvelt: a módosítás hatályos, hiszen megjelent a Közlönyben, ami tükrözi az Országgyűlés legitim jogalkotási szándékát. Ezen túlmenően a cégjogi törvény rögzíti, hogy a benne foglalt kiegészítéssel a médiatörvény csak január 1-je után fog hatályosulni. Szerinte az sem okoz problémát, hogy egy minősített többséggel megalkotott törvényt írtak felül abszolút többséget igénylő módosítással, hiszen szavazás előtt jelezték, hogy kétharmados jogszabályról van szó. Ráadásul az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint csak azt kell figyelembe venni, hogy ez a többség megvolt-e. A módosítás 316 igent kapott – írja a hírportál.

AJÁNLOTT LINK:

Teljes a káosz: melyik a hatályos médiatörvény (Hírszerző)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik