Az idei első munkanap január harmadika, így csak ma reggel adták át az első egyszerűsített honosítási kérelmet Budapesten: a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem volt oktatója, Hantz Péter beadványát Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára vette át.
A sajtóérdeklődéssel kísért ceremónián Rétvári Bence arról beszélt, hogy kilencven év után indulhat el a nemzet újraegyesítésének folyamata, és most kaphatnak elégtételt mindazok, akik közjogilag is a magyar nemzet közösségéhez szeretnének tartozni. Hantz Péter pedig azt hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarok mindig is a magyar nemzethez tartozónak érezték magukat, és elmondta, számára az állampolgárság azért fontos, mert az összetartozás érzését erősíti.
Az államtitkár és Hantz Péter
A kormány tavaly 830 millió forintot biztosított fejlesztésekre, a várhatóan nagyszámú kérelmek gyors elbírálása miatt 170 embert vettek fel különböző szervezetekhez. Átépítettek néhány külképviseletet (Csíkszereda, Kolozsvár, Szabadka), bővítettek informatikai rendszereket.
A három érintett tárcánál (Külügyminisztérium, Belügyminisztérium, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium) 2011-ben összesen 2,4 milliárd forint áll rendelkezésre az egyszerűsített honosítási eljárásra. Wetzel Tamás, a magyar állampolgársági törvény végrehajtását felügyelő miniszteri biztos csak idén 250-400 ezer kérelmezővel számol.
Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény a magyar nemzeti ünnepen, augusztus 20-án lépett életbe, a kérelmeket viszont csak mostantól lehet benyújtani. Az eljárás veleje, hogy a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez nem kell Magyarországon letelepedni, nem kell állampolgársági vizsgát tenni, nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni, elegendő a magyar nyelv ismerete.
Brassói szász is lehet magyar
A magyar állampolgárságot azok az egykor magyar állampolgársággal rendelkező emberek és leszármazottaik kérhetik, akik 1920 előtt vagy 1940 és 1945 között magyar állampolgársággal rendelkeztek, beszélnek magyarul, és személyükkel kapcsolatban nincs a magyar állampolgárságot kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. Állampolgárságot csak személyesen lehet kérelmezni.
A csíkszeredai magyar főkonzulátuson
Az állampolgársági kérelmet a külképviseleteken, az anyakönyvvezetőknél, vagy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal igazgatóságainál lehet leadni. Az ügyintézési határidő három hónap, de ebbe nem számít bele az esetleges hiánypótlási időszak, valamint a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama, így várhatóan négy-öt hónap múltán várható a válasz.
Az eljárás során elsőként egy formanyomtatványt kell kitölteni, amelyben az igénylő megadja személyes adatait, igazolja büntetlen előéletét, valamint kifejti, mire alapozza kérelmét. A szükséges iratokat, dokumentumokat – köztük a felmenők egykori magyar állampolgárságát igazoló okiratokat – is csatolni kell. Ehhez bármilyen hivatalos vagy egyházi irat, például anyakönyvi kivonat, keresztlevél, plébánosi igazolás, vagy akár volt magyar katonakönyv is megfelel. A hivatal hiteles fordításokat is elfogad.
A KDNP elnöke, Semjén Zsolt szerint a magyar állampolgárságot nem
etnikai alapon kell igényelni, mert az diszkriminatív lenne. A
miniszterelnök-helyettes még tavaly beszélt erről, és példaként
említette, hogy ha valaki brassói szászoktól származik, de kötődik a
magyar kultúrához, a magyar nemzethez és valamilyen szinten beszéli a
nyelvet, akkor ő ugyanúgy megkaphatja a magyar állampolgárságot, mint
azok, akik önmagukat etnikai értelemben vallják magyarnak.
Csak egy marad?
Az új rendszer számos kérdést fölvet, a legkényesebbet Felvidéken és Kárpátalján, ahol a hatályos törvények szerint, aki más állampolgárságot felvesz, az elveszíti az eredeti szlovákot illetve az ukránt.
Az egyetlen szlovákiai magyar párt elnökeként kutyakötelességem kérni a magyar állampolgárságot – ezt Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke jelentette ki a pozsonyi SITA hírügynökség által január elsején közölt interjúban. „A kormányprogram tartalmazza a szlovák ellentörvény módosítását, de ezen módosítások megvalósítását december végéig vártuk. Sajnos nem így történt. Tudom, hogy néhány magyar a szlovák állampolgársága mellett szeretné megszerezni a magyar állampolgárságot is. Ha január elején ezt kérelmezik, és a szlovák parlament nem fogadja el a jelenlegi törvény módosítását, akkor elveszíthetik szlovák állampolgárságukat. Ez nem célunk” – mondta az MKP elnöke.
Berényi József – itt épp Lezsák Sándorral tavaly szeptemberben (fotó: MTI)
Nem mellesleg az egyik szlovák kormánypárt az ígért, de törvénybe egyelőre nem foglalt enyhítés után is megtiltaná bizonyos állami tisztségek viselését, és egyes hivatások űzését a kettős állampolgároknak.
Slota is kaphat magyar állampolgárságot
Arra a felvetésre, hogy a felvidéki magyarok szlovák állampolgárságuk elveszítését kockáztatják, ha kérelmezik a magyart, Wetzel Tamás miniszteri biztos még tavaly azt állította a Kolozsváron megjelenő Krónika című napilapnak: „A kedvezményes honosítási eljárásban mindent el lehet intézni Magyarországon, Budapest pedig nem fog adatot kiadni Szlovákiának, így ha az érintett nem kezdi lobogtatni a honosítási okiratát, a szlovák hatóságok nem tudják meg, hogy magyar állampolgárságot is szerzett.”
Wetzel szerint akár Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke is kaphat magyar állampolgárságot, „ha kérvényezi azt, és el tud beszélgetni magyarul az anyakönyvvezetővel”.
Szavazhatnak is?
Határainkon belül Semjén Zsolt keltette a legnagyobb vihart egy a kettős állampolgársággal kapcsolatos nyilatkozatával. A miniszterelnök-helyettes magánvéleménye szerint a magyar állampolgárságot megszerző, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyaroknak a választójogot is meg kellene adni. A semjéni idea szerint a határon túliak „csupán” pártlistákra szavazhatnának majd, hasonlóan a romániai, a horvátországi és szerbiai gyakorlathoz.
